Bogárdi János: Vízfolyások hordalékszállítása (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971)
Harmadik rész. 3. Magyarországi hordalékvizsgálatok - 3.3 A magyar folyók hordalékszállítása - 3.3.1 A Duna hordalékszállítása
A Felső-Dunához viszonyítva Dunaalmásníü a folyó esése már jóval kisebb, aminek következtében különösen a görgetve szállított hordalékmennyiség lényegesen lecsökkent. Érdekes, hogy Dunaalmásnkl a medret burkoló anyag meglehe- tó'sen durva, ami mutatja, hogy a meder eléggé állékony és az egyes árhullámok hatására csak lényegtelen változások fordulnak elő'. A hordaléktöménységnek és a hordaléksúlyoknak a vízállásokkal való kapcsolatát a 3.2.1. fejezetben a grafikus kiegyenlítés és a korrelációszámítás összehasonlításánál már bemutattuk (lásd a 3.2.1 —1., 3.2.1 —2. és 3.2.1 —3. ábrát.) Az ábrákból megállapítható, hogy a régi összefüggések érvényesek, bár az 1953 utáni mérések száma aránylag kevés. D) Nagymaros. A nagymarosi mérési szelvény a vízmércénél van. A méréseket 1951. VII. 26-án indítottuk meg, azóta is folyamatban vannak. Dunaalmáshoz vizonyítva Nagymarosnál a folyó esése nem sokat változik. Ennek ellenére a hordalékviszonyokban jelentős eltérések mutatkoznak. A Garam durva hordaléka a mederanyag lefelé való finomodását annyira visszaveti, hogy Nagymarosnál a mederanyag durvább a dunaalmásiénál. De még a Garam hordaléka sem képes ellensúlyozni teljesen a görgetett hordaléksúly lefelé való csökkenését, illetőleg a lebegtetett hordaléksúly lefelé való növekedését. A 3.3.1 —4. és a 3.3.1 —5. ábra a hordaléktöménységnek, valamint a lebegtetett és görgetett hordaléksúlyoknak a nagymarosi vízállásokkal való kapcsolatát tünteti fel. 3.3.1—4. ábra. A hordaléktöménység és a lebegtetett hordaléksúly összefüggése a vízállással a Duna nagymarosi szelvényénél 759
