Bogárdi János: Vízfolyások hordalékszállítása (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971)
Harmadik rész. 3. Magyarországi hordalékvizsgálatok - 3.3 A magyar folyók hordalékszállítása - 3.3.1 A Duna hordalékszállítása
Azokat az összefüggéseket, amelyeket a természetes vízfolyások tapasztalati összefüggésénél a 2.1.3. és a 2.1.4., illetőleg a mérési adatok feldolgozását ismertető 3.2.1. fejezetben már közöltünk, az állomások tárgyalásánál nem ismételjük meg. Abból a célból azonban, hogy folyónként és állomásonként minden adat egy helyen is megtalálható legyen, a hordaléktöménységnek, valamint a hordaléksúlyoknak a vízállásokkal, vízhozamokkal és a vízsebességekkel való hatványkitevős kapcsolataiban szereplő együtthatók és hatványkitevők értékeit a Dunára a 3.3.1 —1. táblázat ban, a Tiszára a 3.3.2—1. táblázat ban, végül a mellékfolyókra a 3.3.3—1. táblázat ban összefoglalóan megadjuk. 3.3. A MAGYAR FOLYÓK HORDALÉKSZÁLLÍTÁSA 3.3.1. A DUNA HORDALÉKSZÁLLÍTÁSA A Dunán lefelé haladva a hordalék mennyisége, szemnagysága és mozgásának módja rendkívül nagy változatosságot mutat. A magyar Duna-szakasz hordalékmozgásának különleges jelleget ad a Gönyü feletti nagyesésű folyószakasz, amely közvetlenül kapja az Alpokból lezúduló durva kavicshordalékot. A Felső-Duna hordalékszállításának jellegzetességéhez tartozik a Szap környéki nagymértékű eséscsökkenés. A szapi eséstörés különben a magyar Felső-Duna kialakulásának legérdekesebb geológiai adottsága. A Felső-Duna különleges sajátságainak következménye, hogy bár a görgetett hordalékra vonatkozó mérések legelőször éppen ezen a szakaszon indultak meg, mégis erre a szakaszra vonatkozóan tudjuk a legkevésbé pontos adatokat adni. A Szap —Gönyü alatti szakasz a hordalékszállítás szempontjából már kiegyensúlyozottabb, és a hordalékviszonyok az eddig végzett mérések alapján jobban jellemezhetők, mint az eséstörés feletti Dunaszakaszon. A Gönyü-feletti szakaszon a leglényegesebb a görgetve szállított hordalék. Az 1936—1937. években végzett néhány teljes keresztszelvényre kiterjedő mérés alapján az évi görgetett hordalékmennyiséget a Felsö-Dunán a szerző mintegy 660 000 m3-re becsülte. Ehrenberger Bécsben végzett mérései szerint a Duna hordalékszállítása .Becsnél valamivel kisebb az előző értéknél. A Csehszlovák Vízügyi Szolgálat bizonyos megfontolások alapján 500 000 — 700 000 m3-re becsülte az évi átlagos hordalékszállítást. Később újtípusú hordalékfogó készülékkel Károlyt Z. végzett méréseket. Károlyi 1941 —1949. között az oroszvári, rajkai és bősi szelvényben mintegy 12 mérést végzett. Mérési eredményeit elméleti meggondolásokkal értékelve azt találta, hogy Gabcikovónál (Bősnél) évi átlagban csak mintegy 35 000 m3 görgetett hordalék mozog. Károlyi későbbi mérései, valamint a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet legújabb mérései arra engednek következtetni, hogy az említett értéknél a valóságban lényegesen több hordalékot szállít a Duna. Túl messze vezetne, ha a Felsö-Dunán végzett eddigi hordalékméréseket akár csak vázlatosan is ismertetnénk, ezért inkább csak röviden a mutatkozó nagy eltérések magyarázatát kíséreljük megadni. 48* 755
