Bogárdi János: Vízfolyások hordalékszállítása (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971)
Harmadik rész. 3. Magyarországi hordalékvizsgálatok - 3.2 A magyar hordalékkutatások eredményei - 3.2.2 A magyarországi hordalékmérések eredményei
nagyobb hiba. Ez a körülmény arra figyelmeztet, hogy a töménységek számításánál legkevésbé azok az eljárások megbízhatóak, amelyeknél a valóságos esések jelentős szerepet játszanak. A töménység mélység szerinti eloszlására vonatkozó vizsgálatok azt mutatják, hogy kis szemnagyságok esetében az (1.3.4 — 57) összefüggés, a durvább szemnagyságoknál pedig inkább az (1.3.4 — 44) összefüggés közelíti meg legjobban a mérési eredményeket. 3.2.2. A MAGYARORSZÁGI HORDALÉKMÉRÉSEK EREDMÉNYEI A 3.1.1 —1. táblázatban felsorolt mérőállomások közül a Dunára, a Tiszára és a mellékfolyókra vonatkozóan összesen 30 mérőállomás adatait dolgoztuk fel eddig részletesen. A 3.3. fejezetben folyónként minden állomásra a mérések legfontosabb eredményeit részben grafikusan, részben pedig táblázatosán adjuk majd meg. A jobb áttekintés kedvéért ezt megelőzően a 3.2.2— 1. táblázatban a hordalékszállítás közepes értékeit foglaltuk össze. A közepes értékeket a mérési adatok feldolgozását ismertető 3.2.1. fejezet szerint általában az 1931 — 40. évtizedre vonatkoztatva határoztuk meg. Az ettől eltérő időszakot a táblázatban külön megjelöltük. A 3.2.2—1. táblázat folyónként és állomásonként megadja a hordaléktöménység, a lebegtetve és görgetve szállított hordaléksulyok közepes értékeit. A laza hordalék térfogatsúlyát 1800 [kp/m3]-nek tételezve fel az évi lebegtetett és görgetett hordalékszállítást térfogatban is megadjuk. A táblázat az állomásonként észlelt 1954 előtti, illetőleg 1953 utáni (1969. év végéig) legnagyobb vízállásnak (LNV) megfelelő töménység és hordaléksúly- értékeket is a vízgyűjtőterület egységére eső fajlagos hordalékszállítást, illetve az ebből számítható évi átlagos talajeróziót tünteti fel. A táblázatból látható, hogy a Duna közepes hordaléktöménysége 0,04 — 0,13 kp/m3, míg a Tiszánál ugyanez az érték 0,295 — 0,56 kp/m3 között változott. A mellékfolyók közül, a hordaléktöménységet tekintve, a leghordalékosabb a Sajó, a Maros és a Hernád. Az évi lebegtetett hordaléksúly a Dunán lefelé kb. 2,4 millió Mp/év-ről Bajáig 18,3 millió Mp/év-ig növekszik. A Tiszán ugyanezek az értékek Záhonytól Szegedig 6,65 — 22 millió Mp/év-ig növekszenek. Görgetett hordalékból a Duna szállítja a legtöbbet, általában mindenütt 20 000 Mp/év-nél többet, sőt ez az érték Dunaremeténél megközelíti az évi 200 000 Mp/év értéket. Igen nagy a Maros görgetett hordalékszállítása is (28 060 Mp/év), aminek következtében a Tisza szegedi görgetett hordalékszállítása 19 000 Mp/év-re növekszik. A LNV-nek megfelelő legnagyobb hordaléktöménységek a Hernádon mutatkoznak (10 — 29 kp/m3), de a Rábánál is eléri az 5 — 10 kp/m3-t. A Dunán 0,8—1,5 kp/m3 között változik a legnagyobb hordaléktöménység. A Tisza ennél lényegesen 752
