Bogárdi János: Vízfolyások hordalékszállítása (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971)

Harmadik rész. 3. Magyarországi hordalékvizsgálatok - 3.2 A magyar hordalékkutatások eredményei - 3.2.1. A mérési adatok feldolgozása. Módszertani kérdések

fenékig kiegészítettük, és C0 = 0,08 kp/m3-es fenékmenti töménységértékkel számoltunk. Az (1.3.4 — 57) egyenlet alapján számított töménységgörbét a 3.2.1 — 33. ábrán kétpontos eredményvonallal ábrázoltuk.

Ha a különböző elméleti alapokon számított töménységgörbéket egymással, valamint a mérési töménységgörbével összehasonlítjuk, akkor valóban kitűnik, hogy az egy-egy szemnagyságfrakcióra rajzolt töménységgörbéknél még kisebb eltéréseket találunk, mint azt a 3.2.1— 32d ábrán az össztöménység és átlagos szemátmérő esetében láttuk. Természetesen az ilyen egy-egy frakcióra rajzolt töménységgörbéknél is, jó megegyezés csak finom szemnagyságoknál várható.

A 3.2.1 — 34. ábrán a 0,06 — 0,07 mm szemnagysághatárok között, vagyis a 0,065 mm átlagos szemnagyságú anyagra vonatkozóan határoztuk meg a töménységgörbéket. Ennél az ábránál is a 3.2.1 — 33. ábra szerint jelöltük a különböző összefüggések, illetőleg eljárások szerint meghatározott töménységgörbéket. A kiinduló töménységértékeket ennél a szemnagyságfrakciónál is a mérési eredmények segítségével rajzolt mérési töménységgörbéről olvastuk le. Látjuk, hogy ennél a durvább szemnagyságnál már nagyobb eltérések mutatkoznak.

Végül a 3.2.1 — 35. ábrán a 0,1—0,2 mm határok közötti, vagyis a 0,15 mm átlagos szemátmérőjű anyagra vonatkozó töménységgörbéket tüntettük fel.

3.2.1—35. ábra. A 0,1—0,2 mm méretű szemcsék töménységének vízmélység szerinti eloszlása a szegedi mérési szelvény V. függélyében, az 1949. III. 25-i mérés alapján