Bogárdi János: Vízfolyások hordalékszállítása (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971)

Harmadik rész. 3. Magyarországi hordalékvizsgálatok - 3.2 A magyar hordalékkutatások eredményei - 3.2.1. A mérési adatok feldolgozása. Módszertani kérdések

let alapján ily módon több vízmélységre elvégezve, az átlagos szemátmérővel számított töménységgörbét a 3.2.1— 32d ábrába szaggatott vonallal rajzoltuk be.

Az ábrába nullkörökkel jelölt pontonkénti töménységek alapján teljes vonallal berajzoltuk a mérések szerinti töménységgörbét is.

Ha a hordalékkeveredési együtthatót a teljes vízmélységben állandónak tételezzük fel, akkor az (1.3.4 — 44) egyenlethez szükséges l/e'h = konstans = 0,342 [m2/kps] értéket a 3.2.1 —32c ábrán grafikusan meghatározva, ugyancsak számíthatjuk a töménységgörbét. Az (1.3.4 — 44) egyenlet alapján számított töménységgörbét eredményvonallal rajzoltuk be a 3.2.1 — 32d ábrába.

Az ábra szerint a két elméleti görbe között csak lényegtelen a különbség. Az elméleti görbék viszont a mérések szerinti töménységgörbéhez képest már2 —6%-os eltérést mutatnak. Mivel az említett eltérések a mérési hibahatárokon belül vannak, finom lebegtetett hordalékanyag esetén — mint azt már az elméleti részeknél megállapítottuk — a töménységgörbét valóban lehetséges a teljes hordalékanyag átlagos szemátmérője alapján számítani.

A mért és számított töménységgörbék között nyilván még kisebb eltérést találunk, ha csak bizonyos szemnagyságra vonatkozó töménység mélység szerinti változását vizsgáljuk.

Ha a 0,03 mm-nél nagyobb, de 0,04 mm-nél kisebb méretű szemcsék töménységgörbéit meghatározzuk, valóban — mint azt a 3.2.1 —32e ábra mutatja — lényegesen kisebbek lesznek az eltérések. Megemlítjük, hogy a töménységek ebben az esetben a választott szemnagysághatárok közé eső anyagra vonatkoznak. A tö-