Bogárdi János: Vízfolyások hordalékszállítása (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971)

Első rész. 1. A hordalékmozgás elmélete - 1.1 A hordalék és mozgására vonatkozó vizsgálatok - 1.1.2 A hordalék és a mederanyag jellemzői

szemek ülepedését. Feltételezve, hogy az ülepedés jelenségét a g nehézségi gyorsuPi — p

lás, d szemátmérő, v kinematikai viszkozitás, p' =-------- relatív sűrűség és az

P

á

ltala (1.1.2 —3) alatt bevezetett <j) alaki tényező jellemzi, valóban azt találta, hogy az eredő ülepedési sebességet a felsorolt öt alapmennyiségből képezhető két dimenzió nélküli csoport határozza meg. Bevezetve a hordalék ülepedési Reynoldses Froude-sz&mát, kiegyenlítéssel az elméleti összefüggés numerikus alakját sikerült meghatároznia:

Ha a fenti képletbe a hordalék ülepedési Froude- és Reynolds-számok kifejezéseit behelyettesítjük, végül is az ülepedési sebességet az

kifejezésből számíthatjuk.

Az ülepedési sebesség növekedésével a Reynolds-szám jelentősége fokozatosan csökken, mivel ilyenkor a folyadék belső súrlódásából származó erő hatása a nehézségi erők hatásához viszonyítva nagyon lecsökken. Ezért Ivicsics a 10 < < d [mm] < 50 méretű szemcsék ülepedését a

—-----r---- = kontans (1.1.2—48)

w + w

egyenlettel jellemezte, amelyet co-ra megoldva, az

co = 0.914^(1 + <f>)p'd (1.1.2-49

összefüggésre jutott.

A kísérleteknél (p értéke 0,2 és 0,9 között változott. A (j) alaki tényező definíciójából következőleg ej) = 1 körüli értéknél az összefüggések használata nem ajánlható.

A hordalék alakjának az ülepedési sebességre gyakorolt hatását újabban az (1.1.2 —4) alatti SF — c/^/ab alaki tényezővel veszik figyelembe.

A gömbalaktól való eltérés, vagyis az alaki hatás a S7oA:e.y-törvény érvényességi határain belül, vagyis amikor Re < 0,1, oly módon érvényesül, hogy a részecske vízben mérhető súlyának G'-nek (1.1.2—13) alatti kifejezése nem egyenlő az (1.1.2—14) alatti áramlási ellenállással, hanem annak AT-szorosával, ahol K az SF-től függő, 1-nél nagyobb tényezőt jelent.

McNown a

G' = K(3np(od) (1.1.2-50)

69