Bogárdi János: Vízfolyások hordalékszállítása (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971)

Első rész. 1. A hordalékmozgás elmélete - 1.1 A hordalék és mozgására vonatkozó vizsgálatok - 1.1.2 A hordalék és a mederanyag jellemzői

2°. A gömbalaktól eltérő részecskék ülepedést sebessége. A szabálytalan alakú szemcsék ülepedési sebességének meghatározása során oly módon növelhetjük a pontosságot, hogy figyelembe vesszük a szemcséknek a gömbalaktól való eltérésé­ből az ülepedési sebességre gyakorolt hatását. A szemcsék alakja sokféle tényező függvénye lévén, nagy változatosságot mutat. A szemcsealak hatása különböző sebességek esetén nem egyenlő mértékű; kis ülepedési sebességeknél kisebb, nagyobbaknál számottevőbb. Például McNown és Malaika, J. Re < 1 értékeknél különböző alakú szemcsékkel végzett kísérletei azt mutatják, hogy a szemcsék alakjának hatása már ebben a tartományban is jelentős. A szemcsék alakjának az ülepedési sebességre gyakorolt hatását többféleképpen lehet figyelembe venni. Az irodalomban több, ezzel a kérdéssel foglalkozó el­méleti fejtegetést és azok alapján végzett kísérletek eredményeit találjuk. Ezeknek az eljárásoknak részletes ismertetése túl messze vezetne, ezért csak a hordalék­mozgás vizsgálatában célszerűen használható néhány módszert ismertetünk. A szemcsék alakjának az ülepedési sebességre gyakorolt hatását igen egyszerű módon Heywood grafikus eljárása alapján vehetjük figyelembe. Heywood a CD nevezetlen ellenállási tényező kifejezésébe bevezette a részecske k térfogatállandó­ját [lásd az (1.1.2—1) képletet]. Heywood azt találta, hogy a k térfogatállandót figyelembe véve, az ellenállási tényező Heywood grafikus eljárása a valóságos Reynolds-szám, Re, valamint a Stokes- törvény szerint meghatározott sebesség és átmérő segítségével számítható fiktív Reynolds-szám, Rs, összefüggésére van alapítva. A valóságos Reynolds-szkm: A fiktív Reynolds-szám: Heywood grafikus eljárásában különbség mutatkozik aszerint, hogy az ismert d szemátmérőhöz keressük az a> ülepedési sebességet, vagy pedig az adott co-hoz tar­tozó d szemátmérőt kívánjuk meghatározni. a) Ismert d-hez tartozó co meghatározása. Ebben az esetben az ojs fiktiv ülepedési sebességet a valóságos d szemátmérő segítségével a Sfokes-törvény szerint kell számítanunk. Vagyis 5 Bogárdi: Vízfolyások 65

Next

/
Thumbnails
Contents