Bogárdi János: Vízfolyások hordalékszállítása (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971)

Második rész. 2. A hordalék és a vízfolyások - 2.3 A „regime elmélet” - 2.3.2 összefüggések a feltöltődés- és kimélyülésmentes csatornáknál

A 2.3.2 —3. ábrán a nedvesített kerületet a vízhozam függvényében ábrázolták. Ha a meder anyaga homok, a partok pedig kohéziós anyagúak, akkor a nedvesített kerület és a vízhozam kapcsolatát a

P = 4,744 Q0-512 [m] (2.3.2-21)

összefüggés fejezi ki. Az ábra különben homokos meder és partok (A), kohéziós meder és partok (C), durva kohéziómentes anyag (D), valamint az Imperial Valley csatornáira vonatkozó kapcsolatokat (E) is feltünteti. Mivel az Imperial Valley csatornái általában nagytömegű finomszemcséjű hordalékot szállítanak, megállapítható, hogy ugyanahhoz a vízhozamhoz nagy hordaléktöménység esetén kisebb P érték tartozik.

A 2.3.2—4. ábrán a hidraulikus sugár és a vízhozam összefüggését látjuk. A hidraulikus sugár és a vízhozam összefüggésére legeló'ször Lindley mutatott rá. Az ábrán a vízhozam és a nedvesített kerület kapcsolatához hasonlóan Sim- MONsék öt különböző mederanyagú csatornára (A—E) határozták meg a kapcsolatokat. A homokos medrű és kohéziós anyagból álló partoknál az

R = O,46400’381 [m] (2.3.2-22)

durva, nem kohéziós mederanyagnál az

R = 0,273ß°'361 [m] (2.3.2-23

fejezi ki a hidraulikus sugár és a vízhozam kapcsolatát. Az összefüggések mutatják.

40*

627

2.3.2—3. ábra. A P nedvesített kerület és a Q vízhozam összefüggése különböző csatornáknál, Simons és Albertson nyomán