Bogárdi János: Vízfolyások hordalékszállítása (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971)

Második rész. 2. A hordalék és a vízfolyások - 2.3 A „regime elmélet” - 2.3.2 összefüggések a feltöltődés- és kimélyülésmentes csatornáknál

1. Reynolds, O. megfigyelte, hogy megállapodott medrű folyóknál kis vízhozamokhoz — a folyószélességhez viszonyítva — aránylag nagy mélység tartozik, és azt a következtetést vonta le, hogy kis csatornáknál az esés torzulása azonos a mélység—szélesség torzításával. Ez a megállapítás a folyómedrek kismintakísérletei során született, mivel az ilyen kísérleteknél bebizonyosodott, hogy a meder anyaga csak megfelelő' mélységi torzítás mellett jön mozgásba.

2. A megfigyelések szerint a nagy folyók a meder anyagától függetlenül általában kis esésűek és medrük a vízmélységhez viszonyítva igen széles.

3. Ugyanazon vízhozamok esetén durva mederanyag nagy eséssel és nagyobb szélesség —mélység viszonnyal párosul.

4. Nagy folyóknál — a meanderek nagyok, kis folyóknál — ennek megfelelően — a meanderek méretei kisebbek.

5. A nagy folyóknál a meanderek kialakulásánál észlelhető változásokat a kis folyóknál is megtaláljuk.

A megállapodott mederre vonatkozó elméletet főképpen mesterséges csatornákon végzett megfigyelések eredményeinek segítségével igazolták. Több megfigyelés vonatkozott azonban természetes vízfolyásokra is. Az adatok általában olyan vízfolyásokról származnak, amelyek az észlelés idején feltehetőleg megállapodottak voltak. Az észlelési eredményeknél legtöbb esetben a hordalékanyag 0,1 —0,5 mm szemnagyságú volt. Durva hordalékanyagra vonatkozó megfigyelési adatok nem szerepeltek az eddigi kutatásokban. Blench azonban megállapítja, hogy az eredmények ilyen értelmű extrapolálásának ennek ellenére nincsen elvi akadálya.

Blench az utóbbi 20 évben több tanulmányt végzett, melyekben a King és Inglis által módosított Lacey-féle egyenleteket kísérelte meg szabatosabbá tenni.

Egyenletei a következők:

B = \{FB!Fr)Qf2 D = [{FJFDQfF fJ/6Fj/12ß-1/6v1/4

ahol Fb a fenéktényező, Fr pedig a rézsűtényező, és

a = 3,63(1+aC) (2.3.2-13)

a képletben a állandó, C pedig a hordaléktöménység 10“3 súlyszázalékban (angol mértékrendszerben).

Blench egyenletei a-tól eltekintve láthatóan azonosak King összefüggéseivel. x bevezetésével azonban figyelembe veszi a hordaléktöménységet, ami lényeges módosítás.

A vízfolyásokat hordalékszállítás szempontjából két csoportba sorolja. Sok hordalékot szállít az a vízfolyás, melynél C > 2,0, keveset, melynél C < 2,0.

620