Bogárdi János: Vízfolyások hordalékszállítása (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971)

Második rész. 2. A hordalék és a vízfolyások - 2.3 A „regime elmélet” - 2.3.1 Az elmélet történeti fejlődésének áttekintése

Az első „regime-egyenletet” Kennedy, R. G. (1895) vezette be, az indiai Punjab tartományban levő Bari Doab csatornarendszeren végzett megfigyelései alapján.

Kennedy annak idején a feliszapolódás- és kimélyülésmentes medreknél a megengedhető kritikus középsebesség, vc és a vízmélység, D között állapított meg összefüggést,

vc = cD" (2.3.1-4)

ami azt jelenti, hogy nagyobb vízmélységnél nagyobb a megengedhető kritikus sebesség. Az összefüggésből bizonyos mélységeknél azonban már olyan nagy sebességek adódnak, amelyek feltétlenül a csatomaoldalak kimosására vezetnének. Kennedy összefüggésének nyilvánvaló hiányossága, hogy a kritikus sebesség független a mederszélességtől és a meder alakjától is.

A (2.3.1 —4) összefüggés méterrendszerben kifejezve:

vc = 0,56DOM (2.3.1-5)

ahol D-1 méterben behelyettesítve, a kritikus sebességet m/s-ben kapjuk.

Később további vizsgálatok alapján Kennedy egyenletének kitevőjét javította:

v = 0,56£>0,50 (2.3.1-6)

Kennedy összefüggése annak idején igen nagy sikert aratott és számos kutató ezen az alapon kívánta a megállapodott meder tervezésénél felmerülő kérdéseket megoldani. Kennedy tanulmányának megjelenése óta különösen az első időkben, nem kevesebb, mint huszonhat sebesség—mélység összefüggést vezettek le az egyes kutatók a különböző indiai, pakisztáni, egyiptomi stb. öntözőrendszerek csatornáinak tervezésénél.

Kennedy egyenletéről kezdetben feltételezték, hogy az egyaránt érvényes keskeny és mély, valamint széles és sekély medrekre.

Woods, F. W. ugyancsak az indiai csatornákon végzett észlelései alapján törvényszerűséget állapít meg a csatornaszélesség és a mélység arányára, majd további tanulmányaiban a megállapodott mederre a következő összefüggéseket adja meg:

D = B" (2.3.1-7)

vc = \g{BD) = (\+n)\gB (2.3.1-8)

4-=1000 lg ö2 (2.3.1-9)

Woods tehát a megállapodott meder jellemzésénél a vízmélységen kívül még a mederszélességet, a vízhozamot és az esést is bevezette.

Lindley, E. S. 1919-ben Indiában végzett megfigyelései alapján megállapította, hogy a megállapodott medernél a sebesség és vízmélység mellett a BD fenék39*

611