Bogárdi János: Vízfolyások hordalékszállítása (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971)
Második rész. 2. A hordalék és a vízfolyások - 2.2 A hordalék és a vízfolyás hidraulikai tényezői - 2.2.4 A lebegtetett hordalékszállítás és a vízfolyás hidraulikai tényezői
teljes matematikai szabatossággal fennálló függvénykapcsolatot jelent, ami a közepes töménység definíciójából nyilvánvaló. A tíz alapegyenlet közül csak négy tekinthető egymástól függetlennek, ami azt jelenti, hogy az egymástól függetlenül meghatározott kapcsolatoknak bizonyos feltételeket kell kielégíteniök. A teljesség kedvéért megemlítjük, hogy a (2.2.4 —1) — (2.2.4 —9) közelítő függvénykapcsolatokat bizonyos esetekben nem lehet megállapítani. Például, ha a lebegtetett hordalék igen finomszemcséjű, akkor gyakran a (2.2.4 — 1) és (2.2.4 —2) alatti összefüggéseket nem lehet meghatározni. Vagy ha például a keresztszelvény alakja igen nagy mértékben változik, a (2.2.4 —7) — (2.2.4 —9) függvényeket esetleg még közelítőleg sem tudjuk megállapítani. Ha valamely vízfolyás egy bizonyos keresztszelvényére vonatkozóan a (2.2.4 — 1) — (2.2.4 —9) összefüggéseket a mérési eredmények alapján számítjuk, nyilvánvaló, hogy az egyenletek egymás közötti kapcsolatából levezethető feltételek csak közelítőleg lesznek kielégítve. Vizsgáljuk meg, hogy milyen feltételek kielégítése válik szükségessé, ha nemcsak a (2.2.4—10) alatti, hanem a (2.2.4—1) —(2.2.4 —9) egyenletet is matematikai értelemben vett függvénykapcsolatnak tekintjük. A (2.2.4—1) és (2.2.4 —2) egyenlet egybevetéséből, figyelembe véve a (2.2.4—10) összefüggést, következik, hogy Mivel Gs = CkQ valóságos függvénykapcsolatot jelent, a d = p és a j = / + 1 feltételi egyenleteknek, a szerkesztési és számítási hibáktól eltekintve, teljes matematikai szabatossággal kielégítést kell nyerniök. A (2.2.4 —1) és (2.2.4 —7) alatti függvények összekapcsolásából, tekintetbe véve a Gs = CkQ, valamint Ck = th" összefüggést is, következik, hogy amelyet a (2.2.4 —4) alatti egynlettel összehasonlítva, a feltételi egyenleteket kapjuk. 605
