Bogárdi János: Vízfolyások hordalékszállítása (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971)
Második rész. 2. A hordalék és a vízfolyások - 2.2 A hordalék és a vízfolyás hidraulikai tényezői - 2.2.3 A görgetett hordalékszállítás összefüggése a hidraulikai jellemzőkkel
A hidraulikai geometria számos egyéb összefüggése is ismeretes. Ezek közül megemlítjük VANONinak és BROOKSnak a q fajlagos vízhozam, az S esés és a D vízmélység kapcsolatára vonatkozó vizsgálatait. A 2.2.2—2. ábra, amelyet Barton és Liu mérései alapján szerkesztettek, sima és dimes meder esetén mutatja a kapcsolatot. Látható, hogy azonos vízhozam esetén a sima medernél kisebb a mélység és nagyobb az esés, dünés medernél fordítva, a mélység nagyobb és az esés kisebb. 2.2.3. A GÖRGETETT HORDALÉKSZÁLLÍTÁS ÖSSZELÜGGÉSE A HIDRAULIKAI JELLEMZŐKKEL A görgetve szállított hordalék súlya a vízfolyás hidraulikai jellemzőivel, só't a vízgyűjtőterület sajátságaival is igen összetett kapcsolatban áll. Ennek ellenére, a görgetett hordalék súlya — mint a 2.1.3. fejezetben láttuk — sok esetben kifejezhető a vízfolyás egyetlen hidraulikai tényezőjével is. Ha ilyen kapcsolatokat határozunk meg, nyilvánvaló, hogy a figyelembe nem vett tényezó'k következtében ezek a kapcsolatok tulajdonképpen valószínűségelméleti kapcsolatok lesznek. A valószínűségelméleti kapcsolatokat akkor tekinthetjük függvénykapcsolatoknak, ha a közelítő és a valóban érvényes függvénykapcsolatokból számítható értékek közötti különbség a megengedett hibahatárokon belül van, és az így kapott eredményeknél mindig szem előtt tartjuk, hogy csak közelítő kapcsolatokról van szó. A gyakorlat szempontjából célszerű, ha minden lehetséges esetben függvénykapcsolatokat vezetünk be. A függvénykapcsolatokkal ugyanis lényegesen köny- nyebben számolhatunk, mint a valószínűségelméleti kapcsolatokkal. 600 2.2.2—2. ábra. A q fajlagos vízhozam és a D vízmélység összefüggése az S esés szerint, különböző mederállapotoknál, Vanoni és Brooks nyomán
