Bogárdi János: Vízfolyások hordalékszállítása (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971)
Második rész. 2. A hordalék és a vízfolyások - 2.2 A hordalék és a vízfolyás hidraulikai tényezői - 2.2.2 A vízfolyások hidraulikai geometriája
identitásból nyilvánvaló, hogy a (2.2.2—1) —(2.2.2 —3) összefüggések meghatározásánál elkövethető eltérésektől, valamint a mérési és számítási hibáktól eltekintve a b + f + m = 1 (2.2.2-5) és ack = 1 (2.2.2—6) egyenlőségeknek szükségszerűen fenn kell állniuk. A (2.2.2—1) —(2.2.2 —3) kapcsolatok a különböző vízfolyásoknál, különösen pedig ugyanazon vízfolyás különböző keresztszelvényeire vonatkozóan hasonlók. Nevezettek vizsgálatai szerint, ha az évi közepes vízhozam növekszik, akkor a folyón lefelé haladva B, D és vk is növekszik. Ezt a megállapítást általánosítani csakis a folyóhossz szerinti azonos gyakoriságú vízhozamok esetén lehetséges. A vk vízsebesség lefelé való növekedése megállapításuk szerint — a fenti feltételek esetén — azért következik be, mert D nagyobb mértékben növekszik, mint ahogy azt az S esés csökkenése megkívánná. A hordaléktöménységet illetően megállapították, hogy az az egyes folyóknál a vízfolyás szerint lefelé haladva enyhén csökken. Figyelembe véve a lebegtetve szállított hordaléksúly és a vízfolyás hidraulikai jellemzői közötti összefüggéseket, általánosságban a következő eredményre jutottak. Ha a Q vízhozam állandó, akkor: ha a B mederszélesség állandó, a vk vízsebesség növekedésével Gs lebegtetett hordaléksúly is növekszik, és mivel Q = DBvk — konstans, D közepes vízmélység csökken, ha pedig vk vízsebesség állandó, B víztükörszélesség növekszik és Gs csökken, mivel Q = konstans, D is csökken. Végeredményben, ha Q állandó, akkor: 1. ha B csökken és vk állandó, vagy pedig 2. ha vk növekszik és B állandó, Gs mindenképpen növekszik. A fenti megállapításoknál figyelembe kell venni, hogy azok csak akkor érvényesek, ha a vízhozam a folyó különböző szelvényeinél azonos gyakoriságú. Ha a vízhozam változik, Leopold és Maddock azt találták, hogy b minden értékénél (vagyis (2.2.2—1) szerint B vízhozam szerinti növekedésének mértékénél) j értéke (a Gs = pGJ szerint Gs vízhozam szerinti növekedésének mértéke), a vízsebesség Q szerinti növekedésének mértékétől, (2.2.2 —3.) szerint m-től függ. Mivel pedig {b + /+ m) = 1, b és m értéke /-et is meghatározza. Vizsgálataik végeredményét a 2.2.2—1. ábra tünteti fel, amely b különböző értékeinél megadja mlf függvényében j értékét. A 2.2.2—1. ábra igen hasznos törvényszerűséget ábrázol. Ha ugyanis valamely folyó bizonyos szelvényére meghatározzuk az mlf viszonyt és b-1, akkor j értéke megállapítható, ami viszont azt jelenti, hogy a lebegtetve szállított hordaléksúly és vízhozam összefüggése is ismertté válik. 597
