Bogárdi János: Vízfolyások hordalékszállítása (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971)

Második rész. 2. A hordalék és a vízfolyások - 2.2 A hordalék és a vízfolyás hidraulikai tényezői - 2.2.1 Alluviális vízfolyások

A hordalékmozgató erőnek megfelelően a R hidraulikus sugár is R' és R" összegeként fogható fel:

To = y RS = y S(R' + R") (2.2.1-15)

s így a csúsztató sebesség:

R' az a hidraulikus sugár, amely adott sebesség és esés esetén a vízmozgáshoz szükséges, ha nincsen alaki ellenállás, v sebesség és R’ értékét a Keulegan-íélc

sebességtörvény kapcsolja össze, ahol ks = dK a meder homokérdessége, x pedig a hidraulikailag simának tekintendő meder esetén alkalmazandó javító tényező. Értékét az

függvény határozza meg. Ha a ks homokérdesség és a ö' lamináris hártya aránya kjö' > 5, akkor gyakorlatilag x = 1-nek vehető.

A fenti egyenletek alapján R' és t/* értékét kísérletekkel lehet meghatározni.

A (2.2.1 — 14) feltevés tulajdonképpen azt jelenti, hogy az ellenállásokat két összetevőből számítjuk. Ezért a hidraulikus sugár helyett az esést is lehetséges két részre osztani. Ilyen egyszerűbb megoldást Meyer-Peter—Müller vezettek be:

z'0 = yS'R (2.2.1-19)

r" = yS"R (2.2.1-20)

ahol S' adott sebesség és vízmélység esetén a vízmozgáshoz szükséges esés (energia) alaki ellenállások nélkül, míg 5"' éppen az alaki ellenállások miatt szükséges többlet-esést jelenti. Mivel / érdességi tényező a (2,2.1 — 11) szerint függ az eséstől, nyilván az

kapcsolatból

vagyis az érdességi tényező is két részből tevődik össze:/' a mederanyag ún. szemcseérdességét,/" pedig az alaki érdességet fejezi ki.

588