Bogárdi János: Vízfolyások hordalékszállítása (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971)
Második rész. 2. A hordalék és a vízfolyások - 2.2 A hordalék és a vízfolyás hidraulikai tényezői - 2.2.1 Alluviális vízfolyások
val azonban, mivel nem veszi kellően figyelembe a mederanyagot, nehézségek merültek fel. A számított és a tényleges értékek sok esetben számottevő eltérést mutatnak. A sebességeloszlás meghatározására a Kármán —Prandtl-féle logaritmikus egyenlet használható, amely szerint: ahol v a víz sebessége a fenék felett y magasságban vk a középsebesség D, S, g az ismert jellemzők (vízmélység, esés, nehézségi gyorsulás) k a Kármán-féle ún. univerzális állandó, amelynek értéke a Nikuradze- típusú érdesség esetén tiszta vízre 0,4. A íc tényező értékét a lebegtetett hordalék mennyisége és az érdesség befolyásolja. Pontos meghatározására számos helyen végeznek kutatást. Sayre, W. W. és Albertson, L. M. az érdességnek a sebességeloszlásra gyakorolt hatását laboratóriumi csatornában elhelyezett érdesítő elemek sűrűségének, nagyságának változtatásával vizsgálták. A mérések eredménye alapján a sebességeloszlást dimenzió nélküli alakban kifejezve a 2.2.1 —7. ábrán tüntették fel. A felrakott pontok három ugyanolyan mélységű, de különböző függélyekben mért érték súlyozott átlagát képviselik. A súlyozást a függélynek az érdesítő elemekhez viszonyított helyzete alapján végezték. 2.2.1—6. ábra. v középsebesség és R2S összefüggése különböző mederanyag esetén, Simons és Albertson nyomán 583
