Bogárdi János: Vízfolyások hordalékszállítása (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971)

Második rész. 2. A hordalék és a vízfolyások - 2.1 Tapasztalati összefüggések - 2.1.3 A görgetett hordalékszállítás empirikus kapcsolatai

2.1.6—12. ábra. A tározó medence hordalékvisszatartó-képességének összefüggése a tározótérfogat és az évi átlagos vízhozzáfolyás arányával, Brune nyomán

A víztározóban a feliszapolódások nyilvánvalóan összefüggnek azzal a körülménnyel, hogy a duzzasztott víznél milyen mértékben csökkennek a sebességek. Ez a körülmény nemcsak a lebegtetve szállított hordalék leülepedését befolyásolja, hanem azt a határt is megszabja, amelynél a görgetve szállított hordalék mozgása megszűnik. A fenti megoldás alapján nyilvánvalóan ki lehet számítani, vagy legalább is meg lehet közelíteni a várható feltöltó'dések nagyságát.

Bruk, S. és Miloradov, V. a Velika Morava dunai torkolati szakaszán végzett mérések alapján megállapították, hogy a torkolathoz közeledve a középsebességek (U[) csökkenésével a Cj közepes töménységek is csökkentek. i\ és C\ értékét egy, a torkolattól mintegy 5 km-re feljebb levő' szelvény v0 és C0 sebességének, illetőleg töménységének arányában fejezték ki. A 2.1.6—13. ábra szerint a torkolathoz közeledve a sebességhányados csökkenésével szoros kapcsolatban áll a töménységhányados csökkenése. A töménység csökkenése a feltöltődések következménye, ami a duzzasztóművek fölötti feliszapolódáshoz hasonló jelenség. A duzzasztómű által előidézett hidraulikai változások alapján, ismerve az érkező hordalék szemösszetételét, következtetni lehet a várható feltöltődésekre is.

Az épülő Vaskapu-i duzzasztómű fölött várható feltöltődéseket BRUKék a 2.1.6—13. ábrán feltüntetett kapcsolat mellett több más elgondolás szerint is számították. így többek között a hordalékszállító-képességre vonatkozó, és a 2.1.4. fejezetben tárgyalt 2.1.4 —2., 2.1.4 —3. és 2.1.4 — 4. ábrákon szereplő két-, illetőleg háromváltozós kapcsolatokat is felhasználták.

A feliszapolódások mértékének kiszámítására egy további egyszerű eljárás az lenne, ha megállapitanók azt a minimális keresztszelvényt, amely mellett az érkező hordalékmennyiséget a vízfolyás szállítani képes, és a duzzasztómű beépítése révén az ezen felüli medertérfogatokat számítanók mint vátható feltöltődéseket.

Végül megemlítjük, hogy a víztározók feliszapolásának számítását a mederállandóság segítségével is meg lehet kísérelni.

A duzzasztómű megépítése után megváltoznak az esések (5') és megváltozik a hidraulikus sugár (R'), aminek következtében meg kell változnia, éspedig csök573