Bogárdi János: Vízfolyások hordalékszállítása (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971)
Második rész. 2. A hordalék és a vízfolyások - 2.1 Tapasztalati összefüggések - 2.1.3 A görgetett hordalékszállítás empirikus kapcsolatai
2.1.5-5. TÁBLÁZAT A lebegtetett és görgetett hordaléksúlyok aránya a 25, 50 és 75 %-os tartósságú vízállások, illetőleg vízhozamok esetén a Rába egyes mérőállomásainál a 2.1.3—4. és a 2.1.4—4. táb lázat értékei szerint Mérőállomás Tartósság % Gs fa vízállásokkal való Gb [kapcsolat alapján q ía vízhozamokkal —— \ való kapcsolat Gb [alapján Középérték 25 629 522 575 Szentgotthárd 50 573 487 530 75 628 487 558 25 1864 328 1096 Körmend 50 923 615 769 75 300 280 290 2.1.5—1. ábra. A lebegtetett és görgetett hordaléksúlyok arányának folyóhossz szerinti változása 25-, 50- és 75 %-os tartósságú vízállások, illetőleg vízhozamok esetén a Dunán léksúly aránya. A GJGIS viszony folyóhossz menti változását a Duna hordalékmérő állomásainál meghatározott adatok alapján a 2.1.5 —1. ábrán tüntettük fel. A 2.1.5 —3. táblázat szerint a Tiszán a GJGB viszony Polgárnál és Szegednél 1000 körül van. Tiszabőnél és Tápénál 500 — 750, illetőleg 2400 — 3500 körül változik az arányszám. A GJGB viszony folyóhossz szerinti változását ábrázolva, a 2.1.5—2. ábra mutatja, hogy a Tiszánál minden állomásnál alacsony vízállások, 554
