Bogárdi János: Vízfolyások hordalékszállítása (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971)
Második rész. 2. A hordalék és a vízfolyások - 2.1 Tapasztalati összefüggések - 2.1.3 A görgetett hordalékszállítás empirikus kapcsolatai
19. Tisza 20. Tisza 21. Tisza 22. Tisza 23. Tisza 24. Tisza 25. Sít/o 26. Hernád Záhony Tiszalök Polgár Tiszabő Tápé Szeged Kazincbarcika Hidasnémeti A 2.1.4 — 33. ábra szerint az eredeti összefüggést a Duna és a Tisza hordalékszállítása jól kielégíti. Igen nagy eltérés mutatkozik a (2.1.4 — 28) összefüggéshez képest & Sajó és a Hernád mérési eredményeit tekintve. Az átlagos hordaléksúlyok, illetőleg töménységek — vizsgálataink szerint — tehát általános érvényű összefüggés alapján nem fejezhetők ki a vízfolyás esésével. 2.1.5. A LEBEGTETETT ÉS GÖRGETETT HORDALÉKSZÁLLÍTÁS ARÁNYA A görgetett és lebegtetett hordalékszállításra vonatkozó fejezetekben láttuk, hogy az egyes vízfolyásokon, sőt még ugyanannál a vízfolyásnál a különböző szakaszokon is, lényegesen eltér a kétféleképpen szállított hordalék mennyisége. Ha az egyes mérési eredmények alapján meghatározzuk a lebegtetve és a görgetve szállított hordaléksúlyok arányát, rendkívül eltérő arányszámokat kapunk. Az arányszámok változása még ugyanannak a folyónak ugyanannál a kereszt- szelvényénél is igen nagy mértékű. Vízfolyásoknál gyakran azt tapasztaljuk, hogy a lebegtetve és a görgetve szállított hordaléksúlyok aránya az egyik mérésnél alig haladja meg a százat, amíg ugyanarra a keresztszelvényre vonatkozó más vízállásnál és vízhozamnál végzett mérésnél az arányszám több ezerre rúg. A valóságos mérési eredmények alapján meghatározható arányszámok alapján ily módon nem jellemezhetjük a görgetett és lebegtetett hordalékszállítás egymáshoz való viszonyát. Ha figyelembe vesszük, hogy mind a görgetett, mind pedig a lebegtetett hordalékszállítást jellemző mennyiségek (GB, Gs, Ck) — eddigi tapasztalataink szerint — a vízállásoknak, a vízhozamoknak és a sebességeknek hatványkitevős függvényeként fejezhetők ki, nyilvánvaló, hogy a GJGB viszonyszám mérőállomásonként a vízállások, a vízhozamok és a sebességek változásával ugyancsak megváltozik. A lebegtetett és a görgetett hordalékszállítás arányáról így a legjobb tájékoztatást akkor kapjuk, ha mind a görgetett, mind a lebegtetett hordaléksúlynak egyrészt a vízállások, másrészt a vízhozamok, esetleg a vízsebességek szerinti alapösszefüggéseit állítjuk arányba. Ennél az eljárásnál az is előnyös, hogy a mérési hibákat, illetőleg a nem szabatos függvénykapcsolatokból származó eltéréseket az alapösszefüggések meghatározásánál már kiegyenlítettük, illetőleg kiküszöböltük, ami által a viszonyszámot az átlagos értékek alapján határozhatjuk meg. 546
