Bogárdi János: Vízfolyások hordalékszállítása (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971)
Második rész. 2. A hordalék és a vízfolyások - 2.1 Tapasztalati összefüggések - 2.1.3 A görgetett hordalékszállítás empirikus kapcsolatai
geknek számításainkba való bevonása elsősorban azzal magyarázható, hogy a pillanatnyi valóságos sebességek és azoknak pulzációs összetevői a legritkább esetben állnak rendelkezésünkre, viszont a vízfolyás középsebességét a legáltalánosabb vízrajzi méréseknél is meghatározhatjuk. Lane és Shuuts különböző hordalékos vízfolyásoknál az átlagos esést és az átlagosan számított napi lebegtetett hordaléksúlyt vizsgálva azt találták, hogy Gs = 2\S3 [Mp/nap] (2.1.4-27) Az összefüggésbe az átlagos esést cm/km-ben kell behelyettesíteni. A 2.1.4 — 32. ábra mutatja, hogy az egyes vízfolyások adatai igen nagy eltéréseket mutatnak az összefüggéshez viszonyítva. A 2.1.4 — 32. ábrán a lebegtetett hordaléksúlyok napi értéke valamennyi vízfolyásnál 510 m3/s átlagos vízhozamra van átszámítva. Az ábrán az 1 — 15-ig jelölt pontok Lane és Shulits eredeti adatait tüntetik fel. A 16 —31-ig számozott értékpárokat Pardé nyomán közöljük, aki tanulmányában az évi átlagos iszaphordalékot Mp-ban, az esést cm/km-ben és az évi középvízhozamot m3/s-ban adta meg, mint összetartozó értékeket. A 2.1.4 — 32. ábrán természetesen Pardé adatait is átszámítottuk Mp/nap-ra és 510 m3/s átlagos vízhozamra. Pardé adatainál (az ábrán üres körökkel jelölve) nagyobbak az eltérések, ami annak a következménye, hogy ezek nem valóságos hordalék mérések alapján meghatározott értékek. A 2.1.4 — 32. ábrán levő számoknak megfelelő vízfolyások nevét és helyét a 2.1.4 —5. táblázat ban tüntettük fel. A lebegtetve szállított hordaléksúlyok és az átlagos esések összefüggését a magyar mérések eredményei alapján is megkíséreltük általános alakban meghatározni. Ilyen általános összefüggés meghatározása azonban az összetartozó érték párok jelentős szóródása miatt nem vezetett sikerre. A teljesség kedvéért azonban — Pardé adatait elhagyva — az eredeti Lane — SHULiTS-féle adatokkal együtt a 2.1.4 — 33. ábrán a magyar mérési eredményeket is feltüntettük. Az 510 m3/s vízhozamra való arányosítás nyilvánvalóan elhagyható, ha a napi lebegtetett hordaléksúly helyett a hordaléktöménység átlagos értékét kapcsoljuk össze az eséssel. A (2.1.4 — 27) egyenletből a hordaléktöménységre vonatkozó összefüggést meghatározva, végül is 21000 = 10_3 0 476S3 rk , 3] (2.1.4-28) k 86400-510 1 1 V egyenletet kapjuk. A 2.1.4 — 33. ábrán tehát a (2.1.4 — 28) összefüggést tüntettük fel. Az ábrán az 1 — 15-ig jelölt pontok megfelelnek a 2.1.4 —5. táblázat ban felsorolt Lane és Shulits által vizsgált vízfolyásoknak, a 16 —26-ig terjedő és fekete háromszögekkel jelölt pontok pedig az alábbi magyar vízfolyások, illetőleg mérőállomások adatait ábrázolják: 16. Duna Dunaújváros 17. Duna Fájsz 18. Duna Baja 543
