Bogárdi János: Vízfolyások hordalékszállítása (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971)
Második rész. 2. A hordalék és a vízfolyások - 2.1 Tapasztalati összefüggések - 2.1.3 A görgetett hordalékszállítás empirikus kapcsolatai
2.1.4—30. ábra. A 25-, 50- és 75 %-os tartósságú vízállások és a vízhozamok alapján meghatározott töménységek és lebegtetett hordaléksúlyok középértékének folyóhossz szerinti változása a Hernádon Síkvidéki nagyobb folyók lebegtetett hordalékszállítása legfó'képpen a folyó- hordalékkal való ellátottságától függ. A hordalékkal való ellátottságot a vízgyűjtő- terület földtar i felépítése, domborzati viszonyai, növénytakaróval való borított - sága, valamint a csapadék nagysága és eloszlása határozzák meg. A hordalékkal való ellátottság azonos csapadékviszonyok mellett az évszakok szerint is változik. A lebegtetett hordalékszállítást a fentiek mellett a mellékfolyók is befolyásolják. A folyó hidraulikai elemei, amelyek — mint tudjuk — egymással is összefüggésben állnak, csak kisebb mértékű befolyást gyakorolnak a lebegtetett hordalékszállításra. Ez a hatás főleg a meder és a partok kimosásában és feltöltésében mutatkozik. A Dunán ez a mederből termelt hordalék — a lebegtetett hordalékszállítást tekintve — csekély, ezért a Dunán a lebegtetett hordalékszállítás és a hidraulikai tényezők közötti közvetlen kapcsolat kicsi. A Tiszán viszont, amely beágyazott medrű folyó, ez a hatás már nagyobb, de még itt sem jelentős a teljes hordalékszállításhoz viszonyítva. A lebegtetett hordalékszállítás és a folyó hidraulikai elemei (a vízállások, a vízhozamok és a vízsebességek) közötti kapcsolatok általában szimptomatikus kapcsolatok. Mind a lebegtetett hordalékszállítás, mind pedig a hidraulikai tényezők, 540
