Bogárdi János: Vízfolyások hordalékszállítása (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971)
Második rész. 2. A hordalék és a vízfolyások - 2.1 Tapasztalati összefüggések - 2.1.3 A görgetett hordalékszállítás empirikus kapcsolatai
telenül bizonyítják. Az ábrákból látható, hogy az összefüggés nagyobb folyóknál, mivel a vízgyűjtó'terület a klimatikus, a domborzati és a talajviszonyok szerint különböző sajátságú területekből áll, nem érvényes. Ezt a dunai mérőállomások példája jól mutatja. A hidrológiai tényezőknek a lebegtetett hordalékszállításra gyakorolt hatását több kutató is kimutatja. Rémy-Berzenkovich, E. (1966) több németországi vízfolyásnál a Qs = bQm (2.1.2-16) kapcsolat m hatványkitevőjének a hidrológiai tényezők, illetőleg a vízgyűjtőterület sajátságai szerinti változását vizsgálta. Ez az összefüggés azonos a későbbiekben ismertetendő Gs = pQj kapcsolattal, és mivel a C — GJQ a C hordaléktöménységet és a Gj szállított hordalékmennyiséget definíciószerűen kapcsolja össze. Természetesen j = l + 1 és d = p egyenletek is fennállnak. A Német Demokratikus Köztársaságban Bauer, L. és Tille, W. (1966) hasonló vizsgálatokat végeztek a hidrológiai tényezőknek a lebegtetett hordalékszállításra gyakorolt hatására vonatkozóan. A részleteket illetően az irodalomjegyzékben felsorolt tanulmányokra utalunk. 2.1.3. A GÖRGETETT HORDALÉKSZÁLLÍTÁS EMPIRIKUS KAPCSOLATAI A görgetett hordalékhozamok elméleti vonatkozásait, valamint kísérleti úton való meghatározását részben az 1.1.3., részben pedig az 1.2.6. és 1.2.7. fejezetekben már részletesen tárgyaltuk. A görgetett hordalékhozam elméleti és kísérleti összefüggéseinek ismertetése során tulajdonképpen már az empirikus kapcsolatok lényeges sajátságait, alkalmazási lehetőségüket és gyakorlati használhatóságukra vonatkozó részleteket is megismertük. A természetes vízfolyások görgetett hordalékhozamának meghatározásánál sokszor alkalmazzák az elméleti és kísérleti összefüggések átalakított, módosított formáit. így különösen Schoklitsch és Meyer-Peter képletének, sőt Einstein görgetett hordalékszállítási egyenletének átalakított formájával is gyakran találkozunk. A módosítás mindig arra irányul, hogy az összefüggések alkalmassá váljanak általános gyakorlati felhasználásra. A tapasztalati kapcsolatokba elsősorban a vízfolyás pontosan észlelhető, és az általános vízrajzi mérésekből ismert hidraulikai tényezőket vonják be. A tapasztalati összefüggéseknél is fontos a természetben végzett mérésekkel való ellenőrzés, sőt sok esetben magukat az összefüggéseket is ilyen mérési eredmények alapján vezetik le. A görgetett hordalékhozam természetben való mérésére használatos eszközöket és módszereket már az 1.1.5. fejezetben ismertettük. Ezek közül különösen a hordalékfogók és az ún. kumulatív mérések útján nyert eredményeket használják fel a tapasztalati összefüggések levezetésénél. Az újabb módszerek közül, elsősor31* 483
