Bogárdi János: Vízfolyások hordalékszállítása (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971)
Második rész. 2. A hordalék és a vízfolyások - 2.1 Tapasztalati összefüggések - 2.1.1 A természetben végzett mérések alapján meghatározott összefüggések - 2.1.2 A hidrológiai tényezők hatása a hordalékmozgásra
pedig a fentiek szerint a b együtthatóknak és az összetartozó független változók egyedi szórásainak (alt a2, cr4) afüggő változó szórásából (cr0) képzett arányának szorzatát jelöli. Elvégezve a számításokat, a C mértékszámokra az alábbi értékeket kaptuk: Cj = -0,241 C, = 0,723 C3 = 0,134 C4 = 0,0772 ami mutatja, hogy / értékének alakulását legnagyobb mértékben X2 = Qk érték befolyásolja. A (2.1.2 —6) szerint a y értékek előjelét a b együtthatók előjele határozza meg. Mivel pedig a b egy ütthatók előjele azonos kell, hogy legyen az r parciális korrelációs tényezők előjelével, nyilvánvaló, hogy valamennyi C mértékszámnak pozitívnak kell lennie. Látjuk, hogy C4 előjele negatív, ami már az előzőek szerint annak a következménye, hogy r4 és bx előjele különböző. Mivel a kapcsolatot a fenti számítások szerint még közelítőleg sem tekinthetjük lineárisnak, célszerű, ha valamilyen grafikus módszerrel állapítjuk meg az összefüggést. Az ún. koaxiális módszert alkalmazva az öt változó kapcsolatát, csak a végső görbeseregeket tekintve, a 2.1.2—2. ábra tünteti fel. Az ábrán a Rába körmendi szelvényére vonatkozóan feltüntettük az / együttható várható értékének a meghatározását. Körmendre vonatkozóan /° = Yf? — 1,84-nek adódott, és így l = 2,08 tényleges értéktől való eltérése* A = Y — Yp = 2,08 - 1,84 = 0,24 A 2.1.2 —2. ábra szerint egyedül Kazincbarcika mutat jelentős eltérést. Ez a körülmény nyilván azt jelenti, hogy a Sajó hidrológiai viszonyai jelentősen eltérnek a többi magyar folyó sajátságaitól. Bár a grafikus korrelációs vizsgálat nem teszi lehetővé a totális korrelációs tényező, valamint a teljes feltételes szórás meghatározását, leolvasva az ábráról mind a 30 mérőállomásról Y várható értékét (11. oszlop), majd a 12. és 13. oszlopban képezve a tényleges értékek és a várható értékek eltérését, illetőleg ezek négyzetét (/l2), az alábbi meggondolások alapján közelítőleg számíthatjuk a totális korrelációs tényezőt és a teljes feltételes szórást. Ha Y a függő változó számtani középértéke, akkor v-ik értéknél a középértéktől való eltérés * Az összes mérés figyelembevételével, mint a 2.1.4—24. ábrán is látható, / = 2,18. Mivel a korrelációs kapcsolatot az 1954 előtti mérések alapján végeztük, megtartottuk az / = 2,08 értéket. 479
