Bogárdi János: Vízfolyások hordalékszállítása (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971)
Első rész. 1. A hordalékmozgás elmélete - 1.1 A hordalék és mozgására vonatkozó vizsgálatok - 1.1.2 A hordalék és a mederanyag jellemzői
lász ásványokkal), valamint több kisebb kvarc- és mészkőkavicsot. A nagymarosi fenékanyagban egy szericitpala kavicsából készített vékonycsiszolat alapján kvarc, szeriéit, biotit, klorit, elég sok limonit és kevés földpát voltak a legjellemzőbb ásványok. A nagymarosi hordalékanyag ásványi összetétele eléggé megegyező, bár az ércek mennyiségében eltérés mutatkozik. A nehéz ásványok közül a lebegtetett hordaléknál az amfibol, a limonit és a biotit, a görgetett hordalékanyagnál a gránát és az amfibol, a fenékanyagnál a limonit, a biotit és az amfibol az uralkodó. A könnyű ásványok közül a lebegtetett hordaléknál a kvarc, a muszkovit és a kalcit, a görgetett hordalékanyagnál a kvarc, a plagioklász és a kvarcit, a fenékanyagnál pedig a kvarc és a plagioklász fordul elő jelentős százalékban. A hordalékanyag származására vonatkozóan a legbiztosabb támpontokat a mederanyag kavicsai és a görgetett anyag ásványai adják. A mederanyag kavicsai metamorf kőzetekből, elsődlegesen az Alpokból származnak, de lehetséges az is, hogy a Duna csallóközi törmelékkúpjából mosódtak a nagymarosi medencébe. A mederanyagban talált gránitkavics ugyancsak alpi eredetű. A görgetett anyag leggyakoribb ásványa a kvarc, amelynek egy része metamorf kőzetekből származik. Ezek származhatnak a ma is felszínen levő metamorf kőzetek törmelékének teljes feldarabolásából, de származhatnak üledékes kőzetekből is, amelyek keletkezésekor az üledékgyűjtőbe metamorf területekről is került törmelékanyag. A kvarcok másik része elsődlegesen valamely savanyú eruptív kőzetből és másodlagosan üledékes kőzetekből, vagyis homokból, homokkőből egyaránt származtatható. Az utóbbi lehetőség a valószínűbb. így a kvarc legnagyobb része, a metamorf kőzetekből származó kvarc egy részével együtt a Duna mentén előforduló felső oligocén homokkövekből származik. Ugyancsak ezekben kell keresni a gránátok származási helyét, bár a gránátok egy része a Dunazug-hegységben és a Börzsönyben is elterjedt gránátos andezitekből származik. A plagioklászok, az amfibolok, a piroxének és a biotitok a közvetlen közelben levő andezitek felaprózódása révén jutottak a Dunába. A kalcit legnagyobb része az andezit hasadékaiban a hidrotermális fázisban keletkezett kalciterekből származik. Ez az ásvány kémiai összetétele, de főleg lágysága miatt hosszabb szállítást nem bír ki. A klorit legnagyobb része a felső oligocén homokból, homokkőből mosódott a Dunába. A táblázatban felsorolt ásványok közül a szillimanit érdemel figyelmet, amely a Börzsöny hegység, szobi és zebegényi andezitekben található metamorf kőzetzárványokból került a Dunába. A lebegtetett hordalék ásványai között feltűnő a kalcit, a limonit és a muszkovit nagyobb aránya. A kalcit, illetve a karbonátok és a limonit mennyisége azért nagyobb, mert a folyókban állandóan képződő kalciumkarbonát (CaC03) legnagyobb része éppen lebegtetett hordalékként szállítódik tovább. A Tisza hordaléka híven mutatja a vízgyűjtőterület kőzeteinek jellegét. Egy- egy tiszabői hordalék- és mederanyagminta ásványtani összetételét részletesen is meghatároztuk. 48
