Bogárdi János: Vízfolyások hordalékszállítása (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971)
Első rész. 1. A hordalékmozgás elmélete - 1.1 A hordalék és mozgására vonatkozó vizsgálatok - 1.1.1 A vízfolyások hordaléka
A hordalék esetenként hasznos is lehet. Jó példa erre a folyók árterületének tápanyagokban gazdag hordalékkal való feliszapolása, amely egyes folyóvölgyekben nagymértékben növeli a mezőgazdasági termelést. A hordalékkal kapcsolatos problémák jelentó'ségét jól szemlélteti, ha az erózió folytán keletkező és a vízfolyások által szállított hordalék mennyiségét vizsgáljuk. Földünk vízfolyásai a földrajzi fekvéstől, a geológiai, a klimatikus és fizikai viszonyoktól, valamint a növényzettől való borítottságtól, és még sok más sajátosságtól függően rendkívül eltérő hordalékmennyiségeket szállítanak. Földünk néhány vízfolyása árvizek alkalmával olyan óriási súlyú finomszemű hordalékanyagot szállít, amely megközelíti az ún. sárfolyást — mintegy 56 — 58 súlyszázalékot —, amelyben a lösz és agyagrészecskék szinte plasztikussá válnak. A hordaléktöménységet súlyszázalékban úgy számítjuk, hogy a hordalék és az azt szállító víz súlyának arányát %-ban fejezzük ki. Lane, E. W adatai szerint például a kínai Young Ting folyó 55,7 súlyszázalék hordalékot is szállíthat. Földünk nagyobb és ismertebb folyói között is akad olyan, amelyeknél bizonyos esetekben rendkívül nagy a hordalékmennyiség. A Sárga-foly óna\ 39, a Coloradó- nál 14,4 súlyszázalék hordaléktöménység is előfordul. Ezekhez viszonyítva az európai folyók elenyészően csekély hordalékot szállítanak. A Duna magyarországi szakaszán 0,1 súlyszázalék a szélsőséges hordaléktöménység. A Volga maximális hordalékszállítása a nagyságrendet tekintve a Dunáéhoz hasonló. A nagyobb magyarországi folyók közül a Tisza a leghordalékosabb, de a töménység legnagyobb értéke itt sem haladja meg a 0,35 — 0,4 súlyszázalékot. A magyarországi vízfolyások közül talán a leghordalékosabb a Hernád, amelynél a szélsőséges hordaléktöménység Hidasnémetinél 2,93 súlyszázalék. Földünk vízfolyásainak hordalékszállítását még szemléletesebben mutatja, ha az évi közepes hordalékmennyiséget vizsgáljuk. Nyilvánvaló, hogy az évi hordalékszállítás függ a folyók vízgyűjtőterületének nagyságától is. Ezért az évi hordalékszállítást tekintve, általában a nagy folyók szállítják a legtöbb hordalékot. Az 1.1.1 —1. táblázatban Holeman, J. N. adatait felhasználva felsoroljuk azokat a folyókat, melyeknek évi közepes hordalékszállítása meghaladja a 100 millió Mp-ot. Sorrendben az első a Sárga-folyó, amelynek a vízgyűjtőterülete ugyan alig nagyobb Földünk legnagyobb folyójának, az Amazonas vízgyűjtőterületének egytizedénél. Mégis a Sárga-folyó évente több, mint ötször nagyobb hordalékmennyiséget szállít a tengerbe, mint az Amazonas. A táblázatban feltüntettük az egyes folyók torkolati szakaszára érvényes közepes vízhozamokat és kiszámítottuk az évi átlagok alapján a közepes hordaléktöménységeket, valamint a vízgyűjtőterület egységére jutó évi hordalékszállítást is. A táblázat 16 folyója közül 11 folyó Ázsia déli részén van, 3 Észak- Amerikában, 1 Dél-Amerikában és 1 Afrikában, ami már így is nyilvánvalóvá teszi, hogy a legnagyobb hordalékmennyiségeket az ázsiai folyók szállítják. Földünk vízfolyásainak hordalékszállításával nagyon sok kutató foglalkozott. A különböző folyók hordalékszállítására vonatkozó adatokat összegyűjtve kitűnik, hogy a hordalékszállítás szempontjából számításba vehető területeknek 20
