Bogárdi János: Vízfolyások hordalékszállítása (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971)
Első rész. 1. A hordalékmozgás elmélete - 1.2 A görgetett hordalék - 1.2.3 A hordalékmozgás határállapotainak kritériumai
Az (1.2.3 — 26) elméleti összefüggésből kitűnik, hogy a keresett (1.2.3 —8) összefüggés dimenzionálisan helyes alakját úgy kapjuk meg, hogy a mederállan- dósági tényező változásánál S, dp'\D és U^d/v dimenzió nélküli paraméterek hatását elhanyagoljuk. A keresett összefüggés helyes alakja tehát a kapcsolat lesz. Az (1.2.3 — 27) kapcsolat tetszés szerinti p1 sűrűségű hordalékanyagokra határozza meg a mederállandósági tényező és a d/v2l3g~113 = d/A nevezetlen paraméter kapcsolatát. Ennél a kapcsolatnál is fennáll természetesen, hogy adott d szemátmérőjű pí sűrűségű hordalékanyagnál és adott D vízmélységnél és S esésnél a hordalékmozgás különböző határállapotait a ft paraméter egyedül határozza meg. Ebben az összefüggésben azonban a ft paraméter már nevezetlen lesz. Mivel az (1.2.3 —8) összefüggést az 1.2.3 —3. ábrán kizárólagosan 2,65-ös fajsúlyú hordalékanyagra és jó megközelítéssel 20 °C-ú vízre határoztuk meg, nyilvánvaló, hogy az (1.2.3 — 27) összefüggés bal oldalán a (p, — p)jp = p’ minden további nélkül elhanyagolható. Vagyis lesz végső fokon a keresett kapcsolat elméletileg helyes alakja. Az is nyilvánvaló, hogy a nehézségi gyorsulás g értéke és v kinematikai viszkozitás értéke, a vízhőmérséklet állandó lévén, állandó, ami azt jelenti, hogy A = = v2l3g~1,s = 4,691 • 10-3 cm értékkel ugyancsak állandó. Az (1.2.3 — 28) alatti kapcsolatot 2,65 [p/cm3] hordalékfajsúly és 20 °C-ú víz esetére az 1.2.3 —6. ábra tünteti fel. Az ábránál A értéke állandó lévén, d [cm] léptékét is feltüntethettük. 20° C-tól eltérő vízhőmérsékletek esetére hasonló ábrák szerkeszthetők. Az ilyen ábrák azonban, ha az 1.2.3 —3., illetőleg 1.2.3 —6. ábrából vezetjük le, nem íejezik ki a víz hőmérsékletének, vagyis a viz kinematikai viszkozitásának a hordalékmozgás határállapotaira gyakorolt hatását. Ha a viszkozitás hatását akarjuk meghatározni, nyilvánvalóan különböző hőmérsékletű vízzel végzett tényleges kísérletek eredményeit kellene összehasonlítani. Ha a 2,65 [p/cm3] fajsúlyú bordalékanyaggal, például 10° C-ú vízben végeznénk kísérleteket és az annak alapján szerkeszthető ábrán az egyes határállapotokat feltüntető összefüggések nem A one és Aw oC arányában változnának meg, akkor AmcjA 1(rc viszonytól eltérő változás mérné a 20° C-ról 10° C-ra csökkentett vízhőmérsékletnek a hordalékmozgásra gyakorolt hatását. A szerző ezen az alapon több vizsgálatot végzett a viszkozitás hatásának meghatározására. A 20° C-tól eltérő vízhőmérsékletnél végzett kísérletek száma sajnos oly csekély, hogy az egyes határállapotokat jellemző kapcsolatok megbízható megállapítására nem volt lehetőség. 160
