Bogárdi János: Vízfolyások hordalékszállítása (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971)

Első rész. 1. A hordalékmozgás elmélete - 1.1 A hordalék és mozgására vonatkozó vizsgálatok - 1.1.4 A hordalékmozgás elméletének fejlődése

A kezdeti feltételeink szerint (1.1.4—Ba^ — (1.1.4—Bej) vagy az (1.1.4—13a) — (1.1.4—Be) alatti öt dimenzió nélküli csoport függvénye egyértelműen meghatározza a jelenséget.

Az (1.1.4 —6) alatti mennyiségek bizonyos értékénél a mozgó víz szállítani fogja a hordalékot. Ha a meder egységnyi szélességén az időegység alatt szállított hordaléksúlyt qB [kp/ms] kívánjuk meghatározni, akkor legelőször valamilyen, a qB-t mérő eredő sebességet kell bevezetnünk. Mivel a vizsgált hordalék vízben mérhető fajsúlya g(px — p), D pedig a vízmélység, a

kifejezés a keresztmetszet egységnyi területén az időegység alatt szállított és térfogatban kifejezett hordalékmennyiséget adja. Az (1.1.4—14) alatti kifejezés sebességdimenziójú, és így nyilván olyan eredő sebességnek tekinthető, amely méri a hordalékszállítást. Ha ezt a hordalékszállítást mérő eredő sebességet például a v/D potenciális dinamikai sebességgel elosztjuk, vagyis képezzük a

hordalékhozamot mérő dimenzió nélküli paramétert, akkor nyilvánvalóan 4>Bi valamilyen függvénye lesz az (1.1.4—13a) — (1.1.4—Be) alatti öt dimenzió nélküli csoportnak.

A kezdeti feltételeknek megfelelően tehát a hordalékhozamot a

szimbolikus kapcsolat határozza meg. Magát a kapcsolatot természetesen csak kísérleti eredmények alapján lehet megállapítani. Ilyen vizsgálatokat az 1.2.9. fejezetben talál az olvasó.

Ha a potenciális dinamikai sebességeket az általánosan használt dimenzió nélküli számokkal összehasonlítjuk, nyilvánvalóan kapcsolatok állapíthatók meg közöttük. A potenciális dinamikai sebességek és a dimenzió nélküli számok közötti kapcsolatokat végső fokon valamilyen tényleges, vagy eredő sebesség segítségével kell nyilván kifejezni.

8*

115