Bogárdi János: Vízfolyások hordalékszállítása (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971)

Első rész. 1. A hordalékmozgás elmélete - 1.1 A hordalék és mozgására vonatkozó vizsgálatok - 1.1.4 A hordalékmozgás elméletének fejlődése

A potenciális dinamikai sebesség elnevezést — mint már említettük — Barr, D. I. H. vezette be és ezeknek a sebességeknek a segítségével hasonlósági alapon az eló'ze- tes meggondolásokkal kiválasztott független dimenzió nélküli csoportok felhaszná­lásával határozta meg a kapcsolatokat. A szerző módszere matematikai alapon, elő­zetes kiválasztás nélkül határozza meg a független dimenzió nélküli csoportokat. Minden jelenséget dimenziós és dimenzió nélküli fizikai mennyiségekkel lehet jellemezni. Ezekből különböző matematikai műveletekkel sebességdimenziójú mennyiségeket képezhetünk. Ezek természetesen nem tényleges sebességek és nem azonosak a mozgás folytán fellépő eredő sebességekkel sem, hanem csak ún. „lehetséges”, más szóval potenciális sebességek. Az elnevezés megfelelőnek mondható, mert ezek a sebességek a folyadékmozgást meghatározó fizikai mennyiségektől függnek, s így bizonyos lehetőséget, képessé­get, illetőleg potencialitást határoznak meg. Említsük meg mindjárt, hogy a hidro- mechanikában már régóta használatos U* = ^JgRS csúsztató sebesség is ilyen potenciális dinamikai sebesség. Attól függően, hogy a jelenséget milyen és hány dimenziós és dimenzió nélküli fizikai mennyiséggel szükséges, illetőleg akarjuk jellemezni, nyilván különböző számú potenciális dinamikai sebességeket képezhetünk. Az is nyilvánvaló, hogy az összes potenciális dinamikai sebességet képezve olyanok is lesznek köztük, amelyek egy vagy több sebességből már levezethetők, vagyis nem az összes lehet­séges potenciális dinamikai sebesség lesz független egymástól. Kikeresve az egymás­tól függetleneket, ezek egyértelműen jellemzik a jelenséget. Ha a jelenséget jellemző kapcsolatot valamilyen eredő sebességre redukálva kívánjuk megadni, az egymás­tól független potenciális dinamikai sebességek nyilván közvetlenül felhasználhatók. De természetesen dimenzió nélküli kapcsolatot is képezhetünk. A független potenci­ális dinamikai sebességek hányadosai ugyanis már független dimenzió nélküli cso­portokra vezetnek, vagyis matematikai alapon meghatározzák azokat a független dimenzió nélküli számokat, amelyek a jelenséget egyértelműen jellemzik. Lényegé­ben tehát az egyszerű fizikai változók független, teljes rendszerét, az ezekből kép­zett sebességdimenziójú paraméterek független, teljes rendszerével helyettesítjük. A potenciális dinamikai sebességek képzését célszerűen a hordalékmozgás jelenségével kapcsolatosan mutatjuk be. Legyen g [m/s2] a nehézségi gyorsulás, D [m] a közepes vízmélység, B [m] a meder, illetőleg csatornaszélesség, d [m] a hordalék szemátmérője, v [m2/s] a kinematikai viszkozitás együtthatója, p [kp s2/m4] a folyadék, p1 [kp s2/m4] a hor­dalék sűrűsége, S [ — ] az energiavonal esése. Ha képezzük a dimenzió nélküli arányszámot, akkor a hordalékmozgás jelenségét öt dimenziós és két dimenzió nélküli, összesen tehát hét fizikai mennyiség jellemzi: 108

Next

/
Thumbnails
Contents