Bogárdi János: Vízfolyások hordalékszállítása (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971)

Első rész. 1. A hordalékmozgás elmélete - 1.1 A hordalék és mozgására vonatkozó vizsgálatok - 1.1.3 A vízfolyások hordalékszállítására vonatkozó klasszikus tételek

Egiazaroff, V. I. kiterjedt kutatásokat végzett a természetes vízfolyások hordalékszállításával kapcsolatban. Velikanov, M. A. külön elméletet vezetett le a lebegtetett hordalékszállításnál mutatkozó törvényszerűségek meghatározására. Levi, 1.1., Lopatin, G. B„ Dementyejev, M. A., Ananjan, A. K., Karausev, A. V., Lbad Zade, Y., Labaye, G. és Chabert, J. ugyancsak jelentős eredményeket értek el kutatásaik során.

Az újabb kutatók közül ki kell emelni Albertson, M., Simons, D. B., Richardson, E. V. ,Laursen, A. M., Liu, H. K. és Garde, R. J. munkásságát, akik a hordalékmozgás különböző határállapotainak és a hordalékszállítás rezsimjének kritériumait vizsgálták. Chien Ning és Yalin, S. a hordalékszállítás hasonlósági feltételeit fejlesztették. Bagnold, R. A. a hordalékmozgás fizikai alapjait, Gott- schalk, L. C. a tározók feltöltődését, Anderson, H. W. a meder alakulását, Brooks, N.H. pedig a lebegtetett hordalékszállítást kutatták.

A hordalékmozgás bonyolult jelenségét napjainkban igen nagyszámú kutató vizsgálja. Ezek közül megemlítjük Kennedy, J. F.-t, aki a mederalakulatok kérdéseivel, Pedroli, R.-t és Erkek, C.-t, akik a görgetett hordalék mozgásával, Barenblatt, G. I.-t, Frankl, F.-t, Szanojan, V. G.-t és Mihajlova, N. A.-t, akik a lebegtetett hordalékszállítással, Zeller, J.-t, Barr, D. I. H.-t és Herbert- son, J. G.-t, akik a hordalékmozgás általános feladatai mellett sok részkérdéssel, valamint Ackers, P.-t, aki az alluviális vízfolyásokkal, Leopold, L. B.-t és Mad- dock, I.-t, akik pedig a vízfolyások geometriájának és hordalékszállításának összefüggéseivel foglalkoztak.

Bár irodalmi felsorolásunk távolról sem tekinthető teljesnek, mégis főbb vonásaiban jellemzi a hordalékmozgás elméletének fejlődését. A Du Boys-féle elmélet közreadása óta a fokozatos fejlődés során a kutatók legelőször is a hordalék mozgásának különböző változátait vizsgálták. A görgetve és a lebegtetve szállított hordalék megkülönböztetése már a kutatások kezdeti időszakában megtörtént. Igen nagy előrehaladást jelentett a hordalékmozgás elméletének fejlődésében a meder állandóságának, illetőleg a feliszapolódás- és kimélyülésmentes meder fogalmának bevezetése. A legnagyobb előrehaladást a hidromechanikai alapismeretek és a hidrodinamika fejlődése jelentette. A turbulens vízmozgás törvényszerűségeinek további megismerése révén lehetővé vált számos, a hordalékmozgásban addig még nem ismert jelenség magyarázása.

Az elméleti kutatások mellett a természetben végzendő hordalékmérések céljára a kutatók újabb és újabb hordalékfogókat és vízmintavevőket szerkesztettek.

A fejlődés során a hordalék mozgással kapcsolatban az általános folyószabályozási kérdések mellett a legkülönbözőbb víziműtárgyak hordalékproblémái is napirendre kerültek. Különösen sok vizsgálatot végeztek a folyami duzzasztóműveknél jelentkező hordalékfeladatok megoldására vonatkozóan. A feliszapolódás- és kimélyülésmentes csatornák tervezése megmutatta, hogy a hordalékmozgás az öntözéseknél is nagy jelentőségű. A legkülönbözőbb vízhasználatoknál ugyancsak figyelembe kellett már venni a hordalék-kérdéseket. Fontos feladat lett a hordalé- kos víznek a hordaléktól való megtisztítása is.

101