Bogárdi János: Környezetvédelem - vízgazdálkodás (Korunk Tudománya, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975)

II. rész - 2. Az ipari tevékenységből és az urbanizációból keletkező vízszennyezés; a szennyvíztisztítás kérdései

mentén a Köln —Aachen —Neuss háromszögben levő, mintegy 2500 knr-nyi barnaszénbánya üzeme, ahol a már felhagyott területeken új településekkel virágzó intenzív mező- és erdőgazdálkodás folyik.

Végül megemlítjük, hogy a bányászatnak sok olyan kihatása lehet, amelyeket ma még nem érzékelhetünk, mert azok csak földtörténeti időlépték szerint lesznek mérhetők (például a földgáz és olaj kitermelése). Ezekkel a kérdésekkel ma még alig foglalkoznak. Pedig nyilvánvaló, hogy előbb vagy utóbb sürgősen megoldandó feladattá válnak.

2.2. Ipari szennyvizek összetétele

Ebben a részben tárgyaljuk a vegyipar és ezen belül fontosságuk miatt elkülönítve a gyógyszeripar jelenlegi és várható vízszennyező hatását. Nem foglalkozunk itt az energiaiparral, mely főleg hőszennyezést okoz, továbbá a kohó- és gépiparral, melynek szennyvizeit a közcsatornába engedés előtt kell helyileg előtisztítani (semlegesítés, méregtelenítés stb.), és így a környezetszennyezés szempontjából károsító hatásuk talán nem annyira jelentős.

Hazánkban a vegyipar az utóbbi évtizedben rohamos fejlődésnek indult. A vegyipar (a műtrágyagyártás, gyógyszeripar és szénhidrogén-feldolgozás) fejlődése következtében jelentős vízigény-növekedéssel lehet számolni. Ezzel párhuzamosan a vegyipar szennyvízkibocsátása mennyiségileg is nő, és egyre többfajta szennyezőanyagot termel.

A szennyvizek keletkezési hely szerint három csoportba oszthatók:

a) biztosan nem szennyezett víz (csapadék, hűtővíz, kondenzvíz)

b) olyan hűtővíz, mely szennyeződhet a berendezések meghibásodása miatt, és

57