Bogárdi János: Környezetvédelem - vízgazdálkodás (Korunk Tudománya, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975)
II. rész - 7. A felszíni és felszín alatti vizek védelmének és szabályozásának gazdasági kérdései
sát, mértéküket és kiterjedésüket azonban a számszerűen is kimutatható közvetlen és közvetett megtérülések mindenképpen siettetik, és gazdasági szempontból is alátámasztják. A vízminőség-védelemnél esetenkint közvetlen, legtöbbször pedig közvetett megtérülések jelentkeznek. Az élővizek minőségének javításával biztosítjuk a vízi szervezetek élet- lehetőségeit. A megnövekedett halhozam közvetlen megtérülés. Ugyanígy a vízhasználatok víztisztítási költségeinek csökkenése, a jobb minőségű öntözővíz által elérhető termés növekedése stb. is közvetlen gazdasági haszonnak számít. Közvetett megtérülés pl. az üdülési lehetőségek javulása. A vízminőség-védelmi beruházások közvetlen és közvetett megtérüléseit a környezetvédelem valamennyi vonatkozásával együttesen célszerű vizsgálni. 7.3. A vízminőség-védelem költségráfordításainak vizsgálata Az ipari termelés és a kommunális vízhasználatok növekedése, elsősorban az újabb és újabb szennyvíztisztítási feladatok révén, állandóan fokozza a víz minőségének védelmére fordított költségeket. Az intenzív mezőgazdasági termeléssel együttjáró növényvédőszerek és gyomirtók víz- szennyezésének megakadályozása is növeli a vízminőség védelmére fordított költségeket. Ha a víz szennyezettségéből származó károkat tekintjük, rögtön kitűnik, hogy vizeink minőségének védelmére fordított összegek hasznos befektetések. Az USA-ban a vízszennyezés csökkentésére fordított költségeket elemezve megállapították: — a környezetvédelemre fordított összegek nem felesleges kiadások, hanem hasznot hajtó befektetések, 132
