Bogárdi János: Környezetvédelem - vízgazdálkodás (Korunk Tudománya, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975)
II. rész - 7. A felszíni és felszín alatti vizek védelmének és szabályozásának gazdasági kérdései
történő elkeveredését vizsgálta. A vízhozamváltozásoknak a vízszennyezésre való hatását illetően is végeztünk már kutatásokat. Az UNDP Project keretében is szerepelnek az előrejelzési feladatok. 7. A FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK VÉDELMÉNEK ÉS SZABÁLYOZÁSÁNAK GAZDASÁGI KÉRDÉSEI A vizek védelmének gazdasági vonatkozásai sokféleképpen vehetők figyelembe. Egységes módszer még nem alakult ki. A következőkben a vízszennyezésből származó társadalmi, gazdasági károk hatását és következményeit, a vízminőségvédelmi beruházások megtérülési lehetőségeit, végül pedig a vízminőségvédelem költségkihatásait tárgyaljuk röviden. 7.1. A vízszennyeződésből származó társadalmi, gazdasági károk hatásának és következményeinek vizsgálata Néhány év óta, amióta a környezetvédelmet össztársadalmi feladatként kezelik, nyilvánvalóvá vált a környezetszennyezésből származó károk és ezek következményei gazdasági vizsgálatának szükségessége. A közgazdaságtan törvényei szerint az előállított gazdasági javak és a társadalomnak nyújtott szolgáltatások anyagi áldozattal járnak. Az anyagi javak előállítása, az ember részére biztosított szolgáltatások káros hatásokkal társulnak, amelyeknek csökkentése, megszüntetése és ellenőrzése szintén anyagi áldozatot követel. A nyereségnek mondható költségkihatásokkal egyidejűleg veszteségként kezelendő költségek is jelentkeznek. Ezek nagyon összetetten érvényesülnek. Pl. egy ipari üzem szükségleti javakat gyártva szennyvizeit a folyóba vezetve nép- gazdasági kárt okoz a folyóvizet használóknak. Ugyanakkor az üzem, mint vízfogyasztó, maga is kárt szenved a 128
