Bogárdi János: Környezetvédelem - vízgazdálkodás (Korunk Tudománya, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975)

II. rész - 4. A vízminőség szabályozásának, a felszíni és felszín alatti vízek védelmének kérdései

képpen a hőmérsékleti vagy egyéb eredetű rétegződést hivatottak kiküszöbölni — nem tekinthető korszerű és végleges megoldásnak.

Biológusok, kémikusok és mérnökök közös munkájára van szükség, hogy a vízfolyások valamely pontján adott szennyvízbevezetés mellett az öntisztulási szakasz hossza pontosan számítható legyen, másrészt, hogy az öntisztulás minél rövidebb szakaszon bekövetkezzék. A komplex vízminőség-szabályozás és ezen keresztül a környezetvédelem számára ez elengedhetetlen.

4.4. Vízrendszerek hőszennyezése

Azokban az országokban, ahol a vízierőművekkel a vízienergiát már teljes mértékben kihasználták, vagy ahol ez nem gazdaságos, az egyre fokozódó villamosenergia-szük- ségletet csak hőerőművekkel tudják kielégíteni. Történjen ez akár a levegőszennyezés miatt kevésbé előnyös olajtüzelésű hőerőművekkel, akár a jövő nagy reménységével (vagy bizonyosságával) az atomerőművekkel, közös hárányukkal, a hőszennyezéssel számolni kell. A generátorok hajtására szolgáló gőzturbinák igen tökéletlen energiaátalakítók: a hőnek csupán 1/3-át alakítják át mechanikai energiává. A forró gőzt kondenzátorokban hűtik le. Hűtőközegként gyakorlatilag csak a víz és a levegő jöhet szóba. A leghatékonyabb és legolcsóbb a friss vízzel végzett hűtés.

Bár csak fokozati a különbség az atomerőművek és a hagyományos hőerőművek meleg hűtővizének a befogadó vízfolyásra gyakorolt hatása között, az atomerőművek üzemeltetői szívesen hivatkoznak arra, hogy ők a hagyományos erőművekkel szemben nem szennyezik porral és füsttel a környezetet. A kérdés azonban valójában sokkal összetettebb: a melegvíz lerontja a vizek szennyezésekkel

101