Bogárdi János: Korrelációszámítás és alkalmazása a hidrológiában (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1952)

IV. Számpéldák a hidrológia köréből

215

f,/IV. táblázat folytatása

16 689 693

V\ 809 088 . 162 320 620 1 438 664

= 0,974

r, =

V 34 960 162 320 620

2 104 167

V 53 869 . 162 320 620

2 391 293

_____

V

lOl 936 . 162 320 620

= 0,604

= 0,711

= 0,588

= 9,795

16 689 6931 [l62 320 620J

= 1,007

= —3,106 j

1 438 664 \

= —0,027

.162 320 620J

= —4,354

t 2 104 167 1

= —0,056

[l62 320 620

2,421

< 2 391 293 ^

= 0,036

1.162 320 620

y, C = 0,960

A keresett kapcsolatot kifejező egyenlőség :

Y°= — 329,32 + 9,795 X, — 3,106 X2 — 4,354 X3 + 2,421

Az eddigi számításokból már kitűnik, hogy a budapesti vizhozamot nem célszerű az esésviszonyokat kifejező vízálláskülönbségekkel kapcsolatba hozni. Lehetséges, sőt valószínű, hogy magával a helyi eséssel teljesen kielégítő összefüggést kapnánk. Ilyen kapcsolatok meghatározására azonban nem gondolhatunk, mert sajnos helyi esésmérésekkel Budapestnél nem rendelkezünk.

A 13. ábrán megadjuk a kapcsolatot kifejező egyenlőség grafikus megoldását is. Aj-hez más Y° lépték tartozik, mint X2, X3 és A4-hez. Egyébként ennek az utolsó három független változónak azonos a léptéke. Y°t értéke ugyan pozitív, de a léptékek azonossága miatt az V7 = biXi egyenest is balról jobbra süllyedőnek rajzoltuk.

Összehasonlítás céljából válasszuk ugyanazt a vízhozammérést itt is, mint a 18. fejezet f) számpéldájánál. Eszerint Xx — 779 cm, X2 = 137 cm, X3 = 173 cm és X4 — 216 cm. Az ábrán grafikusan meghatározva a várható budapesti vízhozamot Y° = 6645 m3/sec-t kapunk, vagyis lényegesen kisebbet, mint az eredetileg mért Y = 7704 m3/sec.

Láttuk az f) számpéldánál, hogy a kétváltozós kapcsolatnál az összefüggés alapján meghatározott vízhozam lényegesen kisebb eltérést mutatott az eredeti vízhozammérés eredményéhez képest. Ez a körülmény is arra mutat, hogy ebben az esetben a kétváltozós kapcsolat a megbízhatóbb.