Bogárdi János: Alkalmazott hidrológia (Tankönyvkiadó, Budapest, 1962)

3. A hidrológiai tényezők közötti kapcsolatok meghatározása

= 6 értékkel

A közelitő totális korrelációs tényezőt a P ^ számíthatjuk, vagyis

1

Pmin

max

1 - — = 0,915 . 71

A kétváltozós közelitő korrelációvizsgálatoknál láttuk, hogy az értékpárokat jellemző rangsorszámokat összetartozó értékpároknak tekintve, azok koordinátarendszerben pontokkal ábrázolhatok és tényleges kapcsolat esetén a pontok a 3-3« ábrán feltüntetett 45° hajlású egyenesek egyike mentén sűrűsödnek.

Nyilvánvaló, hogy a fenti elv alapján a többszörös közelitő korrelációvizsgálatot is elvégezhetjük grafikus utón. A feladat itt is olyanrangszámsorozat meghatározása valamennyi független változó figyelembevételével, amely a függő változó rangszámsorozatával a lehető legszorosabb kapcsolatot mutatja, viszonyítva a függő változónak az egyes független változókkal való kapcsolatához.

Az előzőekben ismertetett eljárás már készen rendelkezésünkre bocsátja azt a rangszámsorozatot, amely legjobban megegyezik a függő változó rangszámsorozatával. A grafikus eljárásnál tehát a II. táblázatból a jászteleki lefolyás rangszámához mindig a 11 oszlopban a vele egyenlő, vagy legjobban megegyező rangszámokat kell vennünk. A 3-5. ábrán ábrázolva a II. táblázat első és utolsó oszlopának összetartozó rangszámait, látjuk, hogy a jászteleki lefolyás és a 11 mérőállomás csapadékösszege között valóban igen szoros kapcsolat áll fenn.

Megemlítjük, hogy a többszörös közelitő grafikus korrelációvizsgálatnál is lényegtelen, hogy a kapcsolat lineáris-e vagy sem Természetesen a numerikus többszörös közelitő korrelációvizsgálat hoz hasonlóan a közelitő grafikus eljárásnál sem játszik szerepet a kapcsolat pozitiv vagy negativ volta, mivel többszörös kapcsolatnál mindig csak a kapcsolat szorosságának abszolút értékéről beszélhetünk.

41