Bogárdi János: Alkalmazott hidrológia (Tankönyvkiadó, Budapest, 1962)
Előszó Az "Alkalmazott hidrológia" tantárgy rendeltetése, hogy gyakorló mérnökeinknek az egyetemi oktatásnál magasabb szinten, felelevenítve a már tanultakat, a hidrológia tudományának alkalmazására nyújtson segítséget. A rendelkezésre álló idó alatt a hidrológia egész területét nem lehet áttekinteni. De még közvetlen szakterületünknek, a mezógazdasági vízgazdálkodásnak hidrológiai vonatkozásait sem lehat ilyen rövid idó alatt részletesen tárgyalni. Egyébként is meg kell említenünk, hogy a hidrológiának ilyenfajta szétválasztása, hogy mezógazdasági vízgazdálkodás, stb. eléggé eróltetett lenne. Mert bár van a hidrológiának olyan része, mint pl. az árvízi hozamok, melyek valóban nem érintik a mezőgazdasági vízgazdálkodást, de legtöbb hidrológiai ténykedésünk többé-kevés- bé érinti a mezógazdasági vízgazdálkodást. A fentieket figyelembe véve választásunk a hidrológiai kapcsolatok meghatározására, illetőleg az ezzel kapcsolatos módszerekre esett. A hidrológiai tényezők kapcsolata minden szempontból rendkívül fontos és a gyakorló mérnök a mindennapi életben állandóan szembe kerül vele és igy nem közömbös, hogy milyen felkészültséggel kezd a felmerült problémák megoldásához. Ahhoz, hogy a hidrológiai kapcsolatok meghatározásáról beszélhessünk, bizonyos alapismeretekre van szükségünk. Feltételezzük, hogy a hidrológia mezőgazdasági vonatkozásait szakmérnök hallgatóink az egyetemi oktatásból ás az azóta szerzett saját tapasztalataikból ismerik. Itt rögtön megemlítjük, hogy az egyetemi tananyag alatt Dr. Németh Endre professzor "Hidrológia és hidrometrla" ci- mü tankönyvére gondolunk, és hogy a továbbiakban a tananyag beosztását és rendszerezését ebből a könyvből vettük át. Az egyetemi- 3 -
