Bogárdi János: Alkalmazott hidrológia (Tankönyvkiadó, Budapest, 1962)

3. A hidrológiai tényezők közötti kapcsolatok meghatározása

A rangsorolásnak a leggyakoribb módja - és ezt kedveljük a legjobban a műszaki gyakorlatban - a számokkal való rangsorolás. Természetesen a számoknak itt csupán jellegzetességét jelölő szerepük van. Például nagyságrendi rangsorolásnál a legnagyobb érték az 1-es, a következő a 2-es, N számú észlelésnél a legkisebb az N-es rangszámot kapja. Az is nyilvánvaló, hogy csak kerek egész- száipu rangsorszámoknak van értelmük.

A közelitő korrelációvizsgálatnál, ha azt rangkorrelációval végezzük, természetesen mind a két tulajdonságra, jelenségre, illetőleg mennyiségre vonatkozó észlelést külön-külön rangsoroljuk.

Lássák most a rangkorrelációnak a saját elgondolásunk szerinti formáját.

Ha a függő változó rangsorszámait 1-től N-ig rendezve Írjuk fel és ennek megfelelően a megváltozott sorrendben Írjuk fel a független változó rangsorszámait, akkor, hacsak nem függvénykap- csolatról van szó, a független változó illetőlég változók rangsorszámai rendezetlen sort mutatnak. Képezzük most az egyes változóknál, vagyis az egyes oszlopokban az egymás alatti és feletti rangsorszámok különbségét. A rendezett sornál az egymás alatti és feletti rangsorszámok különbsége mindig 1, mivel pedig JT érték különbségét vesszük, igy nyilván az ily módon képezett rangsorszámok különbségének összege S^Ctf-l) lesz. A rangsorszám-különbségek összegének ilymódon való képzésénél nincsen különbség a pozitív és a negatív kapcsolat között. Ez a körülmény tehát azt jelenti, hogy uj eljárásunk egyaránt alkalmazható pozitiv és negativ kapcsolatok esetére. Ha a két változó között nem áll fenn függvénykapcsolat, akkor a rendezett rangsorban következő függő változóhoz viszonyítva a független változónál a rangsorszámok különbségének összege, S^, minden esetben nagyobb lesz, mint (N-l).

Hogy eljárásunkat szemléletesebbé tegyük, példaképpen vizsgáljuk a Zagyva folyó jásztelek! vizmércéjéhez tartozó vízgyűjtőterület lefolyás! és caapadékadatait az 1927-40 hidrológiai években, a jászteleki évi átlagos lefolyás! adatok és a vízgyűjtőterület 11 csapadékmérő állomásán észlelt csapadékadatok alapján. Az I. táblázat feltünteti hidrológiai évenként a jászteleki évi átlagos lefolyást, valamint e 11 csapadákmérő állomás megfelelő cse- paóékösszegét, éspedig mindkettőt mm-ben kifejezve.

Ha a jászteleki példát vizsgáljuk és az uj módszer szerint a II. táblázatban felírjuk a független változóknak a jászteleki- 32 -