Bogárdi János: Alkalmazott hidrológia (Tankönyvkiadó, Budapest, 1962)
3. A hidrológiai tényezők közötti kapcsolatok meghatározása
3. A HIDROLÓGIAI TÉNYEZŐK KÖZÖTTI KAPCSOLATOK MEGHATÁROZÁSA Egy-egy hidrológiai jelenségre, vagy mennyiségre vonatkozó észlelési anyag rendszerezése és feldolgozása mellett szükséges két, vagy több jelenségre, illetőleg mennyiségre vonatkozó észlelési anyag együttes feldolgozása is. Sőt mondhatjuk, hogy az együttes feldolgozás a főcél, mert ezáltíl határozhatjuk meg a hidrológiai tényezők, illetőleg mennyiségek kapcsolatát. A műszaki gyakorlatban ugyanis legtöbb esetben a hidrológiai tényezők kapcsolatát használják, mivel ezeknek segítségével a feladattól függően egy, vagy több ismert hidrológiai mennyiség ismeretében számíthatjuk a keresett mennyiség értékét. 3.1. A hidrológiai tényezők közötti kapcsolatok különböző fajtái A hidrológiai tényezők között az egyes jelenségek különbözőségét tekintve nyilván a legkülönbözőbb fajtájú kapcsolatok áll- nak fenn. A kapcsolatokat általában többféle szempont szerint osztályozhatjuk. A legfontosabb szempont nyilván az a körülmény, hogy a kapcsolatba hozott hidrológiai mennyiségek között fennáll-e az ok és okozati viszony. Az alkalmazott hidrológiában valóban az ok és okozati viszonyon nyugvó kapcsolatok a legértékesebbek, mert ezekből közvetlenül következtethetünk egyik mennyiség értékéből a másik mennyiség értékére. A műszaki gyakorlatban azonban többször rá vagyunk utalva az un. szimptomatikus kapcsolatok felállítására is, mivel az adott észlelési és mérési adatok segítségével- 23 -
