Bogárdi János: Alkalmazott hidrológia (Tankönyvkiadó, Budapest, 1962)

2. A mezőgazdasági vízgazdálkodás hidrológiai vonatkozásai

2.25« Földalatti vizek vizsgálata

A mezőgazdasági vízgazdálkodás szempontjából a legfelső tala jvizréteg bir különösebb jelentőséggel. A talajvíz mozgásával ennek a tantárgynak a keretén belül nem foglalkozunk, viszont a későbbiekben részletesebben megismerkedünk majd a talajvlzszint alakulásával, annak változásával, valamint az éghajlati tényezők hatásával.

2.3. Hidrometria

Ismertnek tételezzük fel a vizállásmegfigyelésekkel, vizmély- ségmérésekkel és mederfelvételekkel kapcsolatos anyagot. Hasonlóképpen a hordalékméréseket, jég- és hullámmegfigyeléseket, valamint a talajvizszintészlelés módszereit sem tárgyaljuk, mert ezek is általában közismertek. Foglalkozunk ellenben ebben a fejezetben röviden a vizsebesség és vizhozammérés módjával, különös tekintettel a mezőgazdasági vízgazdálkodás vízszállító rendszereinek a tervezésével és méretezésével kapcsolatban.

2.31. A víz sebességének mérése az öntözésnél

Az öntözőhálózatokban a vizsebesség mérése öncélúan ritkán fordul elő. Sebességeloszlás-felvételeket a vízhozam meghatározására végzünk. Hagy vízfolyásokon szinte ez a vizhozammérés egyetlen lehetséges módja, kisebb vízfolyásokon és csatornákon pedig ezt használjuk a beépített mérőmütárgyak hitelesítésére. A sebes- ségeloszlás-felvétellel történő vizhozammérés ritkábban csőveze- tékekben /szivattyútelepeken, szivornyákban/ is előfordul. A se- beeségeloszlást mérőszárnnyal, ritkábban Pitot csővel vesszük fel.

A mérőszárny fordulatszáma a sebességgel lineáris kapcsolatban van. A Pitot cső dinamikus és statikus kivezetése közti h nyomáskülönbség és a sebesség közti összefüggés

v - CL V 2gh /2,20/

ahol oc az egységhez közelálló arányossági tényező.- 15 -