Bogárdi János: Alkalmazott hidrológia (Tankönyvkiadó, Budapest, 1962)

2. A mezőgazdasági vízgazdálkodás hidrológiai vonatkozásai

A hordalékmozgató eró, vagy másnéven elragadó erő, amely a mederfenéken fellépő súrlódási erőt jelöli, ha ^ a viz fajsulya,

I a vizfelszin esése és R a hidraulikus sugár, illetőleg h a vízmélység, az alábbi kifejezésből számítható:

r0 - 7Rí = 7hl /2,10/

A mederállandóságot jellemző tényezőket a mederanyagnak az elmozdítással szemben tanúsított ellenállása alapján szokás kifejezni. Kétféle alakja használatos, a Lohtin /a/ és a Szerző /b/ által levezetett tényezők.

Ha d a hordalék átlagos szemátmérője és UR = Vghl’a csúsztató sebesség, akkor

a » Ä - /2,11/

I

és

b » — « — « ^ » — . /2,12/

RI hI ü.

A b mederállandósági tényező, mint látjuk, egy különleges Froude- szám, az un. csúsztató sebesség Froude-szám reciprok értékével azonos.

A sebességnek és a hordalékmozgató erőnek azt az értékét, amelynél a mederfenéken nyugvó £ szemnagyságu és fajsúlyú hordalék mozgásba jön, kritikus sebességnek, illetőleg kritikus hordalékmozgató erőnek nevezzük.

A kritikus sebességek a szemátmérővel elméletileg a

v0 * const. 1 d( J ) /2,13/

szerinti kapcsolatban állanak.

Az eddigi kutatásokból nagyon sok tényleges kritikus sebesség-képletet ismerünk. A képletek egy része a kritikus középsebességekre /Vq^/» egy része pedig a kritikus fenéksebességekre /vof/ vonatkozik.

Tájékoztatásképpen a 0,1 mm-nél nagyobb, de 1,0 mm-nél kisebb szemnagyságokra a