Bogárdi János: A hordalékmozgás elmélete (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1955)
Második rész: A magyarországi vízfolyások hordalékviszonyainak vizsgálata - X. Hordalékvizsgálataink a Hernádon
Ha a mért hordaléktöménységet és a középsebességet tekintjük, akkor megállapíthatjuk, hogy a Hernád vize ennél a mérésnél sem volt hordalékkal telítve. A meder állandóságát jellemző tényezők : a = 0,38, b = 8,6 . Ha valamennyi mérési adatot figyelembe vesszük, akkor Perénél a lebegtetett hordalék átlagos szemátmérője 0,04 mm-re tehető. A legnagyobb hordalékszemek a lebegtetett hordalékanyagban általában 1 mm-esek, kivételesen 2— 3 mm-es szemeket is találunk. A görgetett hordalék átlagos szemátmérője kb. 0,2 mm. A legnagyobb szemek leggyakrabban 2—3 mm-esek, ritkábban 10 mm-es kavicsokat is találunk a görgetett hordalékanyagban. A mederanyag 208. ábra. A közepes hordaléktöménység és a vízállás összefüggése a perei szelvénynél átlagos szemátmérője Perénél 3—4 mm. A mederanyagban a legnagyobb szemek leggyakrabban 10 mm-esek, de kivételesen 50 mm nagyságú kavicsokat is észleltünk. A lebegtetett és a görgetett hordaléksúlyok aránya Perénél leggyakrabban 500—600 között változik. A közepes töménységeknek a vízállásokkal való összefüggését a 208. ábra, a lebegtetett hordaléksúlyoknak a 209. ábra, a görgetett hordaléksulyoknak a vízállásokkal való összefüggését pedig a 210. ábra tünteti fel. Érdekes, hogy bár Pere már erősen duzzasztott szakaszon fekszik, az összefüggéseknél a mérési pontok aránylag nem mutatnak túl nagy szóródást, A vízállásokkal való kapcsolatokat az alábbi egyenletek fejezik ki: 0,326 Ck (g/rn3) K 17,3 ’ 479
