Bogárdi János: A hordalékmozgás elmélete (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1955)
Második rész: A magyarországi vízfolyások hordalékviszonyainak vizsgálata - IX. Hordalékvizsgálataink a Sajón
töménységet, mind pedig a lebegtetett és a görgetett hordaléksúlyokat ábrázoló összefüggéseknél a pontsereget valóban egyenessel lehet kiegyenlíteni. A 192. ábrán a pontok szóródása feltűnően csökkent. Ez a csökkenés természetesen csak látszólagos és a 100 cm-rel megnövelt nagyobb vízállásoknak a következménye. A 100 cm-rel megnövelt vízállások logaritmusai között ugyanis az eltérések nyilván lényegesen kisebbek, mint a megfelelő eredeti vízállások logaritmusai közötti különbségek. A hordaléktöménységeknek, valamint a lebegtetett és a görgetett horda- léksűlyoknak a 100 cm-rel megnövelt vízállásokkal való összefüggése az alábbi : C, (g/m3) 0,274 0,145 Gi (kg/sec) = Gg(kg/sec) 0,175 ahol =f h + 100. A fenti összefüggéseket vastag eredményvonallal berajzoltuk a 189. és a 190. ábrába. Az összefüggések ebben az ábrázolásban természetesen görbék lesznek. Mindhárom összefüggés láthatóan — az eredeti összefüggéshez képest jobban kiegyenlíti a szóródott pontokat. Ha az adott vízállásokhoz tartozó hordaléktöménységet vagy lebegtetett, illetőleg görgetett hordaléksúlyt akarjuk grafikusan meghatározni, akkor a vízállások pontosabb leolvashatósága miatt célszerű a 189., illetőleg a 190. ábrát használni. A 192. ábrán ugyanis a vízállások leolvasása sokkal pontatlanabb, mint a 189. és a 190. ábrán. A vízállások leolvasásának pontatlanságából eredő hibák nagyságára vonatkozóan megemlítjük, hogy 50 cm körüli vízállásoknál a vízállás leolvasásában elkövetett 10 cm-es hiba 20—30%-os, az 500 cm körüli vízállások leolvasásánál elkövetett 10 cm-es hiba pedig 4—5%-os eltérést jelent, pl. a hordaléktöménységben. Mivel a 192. ábrán éppen az alacsony vízállások leolvasása vált viszonylag pontatlanabbá, indokolt az összefüggések grafikus használatánál az eredeti 189., illetőleg 190. ábrába berajzolt görbék használata. Megemlítjük, hogy a mérési pontoknak legjobban megfelelő összefüggések meghatározása, ha magasabb vízállásoknál nincs mérési eredményünk, sokszor leküzdhetetlen nehézségeket jelent. A Sajó miskolci hordalékmérései ebből a szempontból is jó példát mutatnak. Válasszuk most is a hordaléktöménységeknek a vízállásokkal való összefüggését. A 189. ábra szerint a legmagasabb vízállás, amelynél a hordaléktöménységet mértük, 305 cm volt, az összefüggést pedig oly módon kellett meghatároznunk, hogy az 533 cm-es legnagyobb vízállásig lehetőleg megbízhatóan extrapolálhassunk. A 189. és a 192. ábrákon meghatározott összefüggések a mérési pontoknak láthatólag jó kiegyenlítői. Tüzetesebb vizsgálat szerint ezek az összefüggések nemcsak látszólag, hanem valóságosan is mérési eredményeink jó kiegyenlítői. Kiválasztásuk azonban csak látszólag egyszerű. 454
