Bogárdi János: A hordalékmozgás elmélete (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1955)
Második rész: A magyarországi vízfolyások hordalékviszonyainak vizsgálata - IX. Hordalékvizsgálataink a Sajón
A Miskolc környéki sajószakaszon a lebegtetett hordalék átlagos szemátmérője 0,034—0,149 mm között változott, közepes értéke 0,04—0,06 mm. A lebegtetett hordalékanyagban a legnagyobb szemek 0,2—0,6 mm-esek, de kivételesen 1 mm-es szemnagyságokat is találunk. A görgetett hordalékanyag átlagos szemátmérője 0,05—4,6 mm közölt van, közepesen 0,6—0,8 mm-es görgetett hordalékanyaggal számolhatunk. A görgetett hordalékanyagban a legnagyobb szemek 2—3 mm-es kavicsok, kivételesen azonban 10—15 mm-es szemeket is találunk. A mederanyag átlagos szemátmérője az eddigi mérések szerint 1,2—24 mm között változott. Közepesen a mederanyagnál 10—15 mm-es átlagos szemátmérőt vehetünk figyelembe. A mederanyagban a leggyakrabban 20—40 mm, kivételesen 60—80 mm-es szemnagyságok a legnagyobbak. Érdekes, hogy Miskolcnál bizonyos mértékig még durvább a mederanyag, mint Kazincbarcikánál. 189. ábra. A közepes hordaléktöménység összefüggése a vízállással a miskolci szelvénynél A lebegtetett és a görgetett hordaléksúlyok aránya 600—2000 között változik. A közepes töménységeknek a vízállásokkal való összefüggését a 789. ábrán, a lebegtetett és a görgetett hordaléksülyoknak a vízállásokkal való összefüggését pedig a 790. ábrán tüntettük fel. Az ábrákba berajzolt összefüggéseket az alábbi egyenletek fejezik ki: 0,378 Cft (g/m3) Gi (kg/sec) 0,249 Og (kg/sec) 0,290 29 Bogárdi: A hordalékmozgás elmélete 449 /
