Bogárdi János: A hordalékmozgás elmélete (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1955)
Második rész: A magyarországi vízfolyások hordalékviszonyainak vizsgálata - VII. Hordalékvizsgálataink a Tiszán
Valamennyi mérés adatait figyelembe véve azt találjuk, hogy a lebegtetett hordalék átlagos szemátmérője 0,017—0,68 mm között változik. Átlagosan 0,04 mm-es lebegtetett hordalékanyaggal számolhatunk Tápénál. A görgetett hordalékanyagnál az átlagos szemátmérő 0,51—0,36 mm között változott, átlagosan 0,10—0,13 mm-es értéket tekinthetünk mértékadónak. A mederanyag átlagos szemátmérője viszonylag tág határok között, 0,099—3,269 mm között változott. A mederanyag átmérője átlagosan 0,15—0,18 nnn-re tehető. A lebegtetett hordalékanyagban a legnagyobb szemek leggyakrabban 0,2—0,3 mm-esek, kivételesen 1 mm-es szemnagyságok is előfordulnak. A görgetett hordalékban a nagy szemek legtöbbször 0,6 mm-esek, néha azonban 2 mm-es hordalékszemeket is találunk. A mederanyagban a legnagyobb szemek elérik az 5 mm-t is, ilyen nagy szemek azonban csak ritkán fordulnak elő, általában 1 mm-es maximummal számolhatunk. 1200 1000 900 800 700 E 600 5 500 o 400 h 300 '«3 M 200 ■o d> cn Qj N <s> 100 160. ábra. A közepes hordaléktöménység és a vízállás kapcsolata a tápéi szelvénynél A lebegtetett és a görgetett hordaléksúlyok aránya általában 2500—3500 között változik. A közepes töménységeknek a vízállásokkal való összefüggését a 160. ábra, a szállított lebegtetett és a görgetett hordaléksúlyoknak a Vízállásokkal való összefüggését pedig a 161. ábra tünteti fel. Az összefüggéseket az alábbi egyenletek fejezik ki : 0,459 Ck (g/rn3) = /a:, 37 0,263 Gi (kg/sec) = 0.222 Og (kg/sec) = / K 860 26 Bogárdi: A hordalékmozgás elmélete 401
