Bogárdi János: A hordalékmozgás elmélete (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1955)
Második rész: A magyarországi vízfolyások hordalékviszonyainak vizsgálata - VII. Hordalékvizsgálataink a Tiszán
szerint. Szó lehetne természetesen a négy évszak szerinti szétválasztásról is, de a mérési adatok azt mutatják, hogy a legcélszerűbb egy június közepétől október végéig terjedő nyári és egy november 1-től június közepéig terjedő téli időszak szerinti felosztás. A tiszabői mérések kereken hároméves időszakot ölelnek fel. A nyári és téli időszak szerint szétválasztott hordaléktöménységeknek a vízállásokkal való összefüggését a 156. ábrán tüntettük fel. Az ábra az első rátekin- tésre is mutatja, hogy Tiszabőnél a hordaléktöménységek és a vízállások kapcso1000 900 800 7 00 600 500 100 90 80 70 1200 1000 900 800 700 600 500 “00 I o 300 ° 100 156. ábra. A téli és a nyári időszakra vonatkozó közepes hordaléktöménységek összefüggése a vízállással a tiszabői szelvénynél latát sokkal megbízhatóbban lehet egy nyári és egy téli összefüggéssel kifejezni, mint egy átlagos összefüggéssel. A téli és nyári összefüggést szaggatott vonallal berajzolva a 154. ábrán meghatározott átlagos összefüggés mellé, látjuk, hogy az átlagos összefüggés mintegy a kétféle évszak szerinti valóságos összefüggés kiegyenlítője. Ez a körülmény azt mutatja, hogy a téli és a nyári időszak szerint szétválasztott összefüggések alapján számítható átlagos töménység-értékeket az eredeti összefüggés alapján számított érték várhatóan kiegyenlíti. A 154. és a 155. ábra szerint ugyanannál a vízállásnál nyáron lényegesen nagyobb a hordaléktöménység, mint télen. Például magas vízállásoknál nyáron 90— 120%-kal 395
