Bogárdi János: A hordalékmozgás elmélete (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1955)

Második rész: A magyarországi vízfolyások hordalékviszonyainak vizsgálata - VII. Hordalékvizsgálataink a Tiszán

előfordul. A 145. ábrán táblázatba foglaltuk a szemösszetételt jellemző átlagos szemátmérőt, a közepes szemátmérőt, a szemösszetétel egyenlőségét és a hordalék finomságát jellemző értékeket.

A teljes keresztszelvényre csak a lebegtetett hordalék átlagos szemátmérőjét tudtuk átlagképzéssel meghatározni. Ez az érték dg — 0,049 mm. A görgetett hordalékra és a mederanyagra vonatkozó szórványos mérésekből megbecsülve az átlagos szemátmérő 0,2, illetőleg a mederanyagnál 0,25 mm-re tehető.

A 0,2 mm-es átlagos szemátmérőjű görgetett hordalékhoz v0/ = 11,5 cm/sec kritikus fenéksebesség tartozik. A lebegtetési sebesség dg = 0,049 mm szemnagyságesetén, Vi = 3,3 cm/sec. Ugyanennek a szemnagyságnak 20 C°-ú vízben

RAZOMPUSZTA

VO 97)

A meres időpontja

Vízállás

Esés

Távolság .a bp-i V0.-tól

218 m3/see 044 m/sec

1942 VII. 22 Vízmennyiség;- 83 Kózépsebesség:

0.0000234 Közepes töménység: 55 g /m3

Sebességeloszlás

200 250 300-100 -200 -300

> *-400 ,

Tőmenysegeloszlas

Felvételi vizszin -r

100-200-300

400

Közepes

töménység, C » 55 55

147. ábra. A rázompusztai mérési szelvény izotach és izokoncentrációs vonalai az 1942. VII. 22-i mérés adatai alapján

« = 0,20 cm/sec az ülepedési sebessége. Mind a lebegtetési, mind pedig az ülepe- dési^sebességnél y1 = 2,65 g/cm3-es fajsúlyt tételeztünk fel.

A telítési töménység,

C/ = 10,1 kg/m3

Q

és így — = 0,095. Ez a viszonyszám mutatja, hogy a tiszavíz még ilyen magas Ct

vízállásoknál sincs hordalékkal telítve.

A telítési sebesség,

vt = 0,091 m/sec.

A — = 10,9 viszonyszám mutatja, hogy még az árvízi töménység fenntartásához Vt

is elegendő lett volna a valóságos sebesség egytized része.

Mivel az esés az 1944. IV. hó 22-i mérésnél I = 0,096 m/km, azt kapjuk, hogy a mederállandósági tényezők :

384