Bogárdi János: A hordalékmozgás elmélete (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1955)
Második rész: A magyarországi vízfolyások hordalékviszonyainak vizsgálata - VII. Hordalékvizsgálataink a Tiszán
t VII. HORDALÉKVIZSGÁLATAINK A TISZÁN 32. A Tisza hordaléka A Tisza magyar szakaszának hordaléka Tiszabecstől Szegedig aránylag nem mutat olyan nagymértékű változásokat, mint azt a Duna esetében láttuk. Csupán a közvetlenül Tiszabecstől lefelé számított mintegy 10—15 km-es szakasz hordaléka tér el jelentős mértékben az alsóbb szakaszok hordalékától. Legfelső állandó hordalékmérő állomásunktól, Záhonytól kezdődően a Tisza hordaléka már meglepően állandó. A Tiszán a legjelentősebb a lebegtetett hordalékszállítás. A görgetve szállított hordalékmennyiség — a lebegtetett hordalékhoz viszonyítva — Záhonytól lefelé már nem számottevő. A tiszavíz hordaléktöménysége általában háromszor-ötször nagyobb, mint a Dunáé, és így a Tisza — jelentősen kisebb vízhozama ellenére is — évi átlagban, nagyságrendileg ugyanazt a hordaléksúlyt szállítja. A Tisza görgetett hordalékszállítása viszont csak egyharmada-fele a Duna hordalékszállításának, sőt a Felső-Dunát tekintve, a Duna hordalékszállításának egytizedét sem éri el. A Tisza hordaléka híven mutatja a vízgyűjtőterület kőzeteinek jellegét. Egy-egy tiszaböi és tápéi hordalék- és mederanyagminta ásványtani összetételét részletesen is meghatároztuk. A tiszaböi hordalékanvagok vizsgálata szerint a lebegtetett, a görgetett és a mederanyag ásványi összetétele eléggé megegyező, bár az ércek mennyiségében eltérés tapasztalható. A tiszaböi vizsgálati eredményeket a XXXI., a XXXII. és a XXXIII. táblázatban közöljük. A lebegtetett, görgetett és mederanyag nehéz ásványai közt a limonit, ilmenit, muszkovit, amfibol, piroxén és klorit, könnyű ásványai közt a kvarc és a plagioklász az uralkodó. A nehéz ásványos elegyrészek 0,9— 1,4%-át képviselik az összanyagnak. A piroxén, az amfibol és a klorit a Tokaj és Sátoraljaújhely közötti andezitterületről származik. Ugyaninnen való a plagioklász, a kvarc, a gránát és az ilmenit egy része is. A mederanyagban kimutatott karbonátos kőzettörmelék a Hernád vízgyűjtőterületéről és a Kassa-környéki mészkő-dolomit területről származik. Ä tápéi hordalékanyagok vizsgálati eredményeit a XXXIV., a XXXV. és a XXXVI. táblázatban tüntettük fel. A tápéi hordalékanyag szemnagysága kisebb, mint a tiszaböi mintáké, mintegy jelezve a folyóban megtett hosszabb utat. Ezt még a közben betorkolló folyók hordaléka sem változtatja meg lényegesen. A hordalékanyag ásványi összetétele elég változatos. Az ásványok egy része a mellékfolyók hordalékának tekinthető. 24 Botfán!i: A hördült kviozgús elmélete 369
