Bogárdi János: A hordalékmozgás elmélete (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1955)
Második rész: A magyarországi vízfolyások hordalékviszonyainak vizsgálata - VI. Hordalékvizsgálataink a Dunán
A lebegtetett hordalék átlagos szemátmérője alig változik a Duna magyar szakaszán. Az eltérés az egyes mérőállomásoknál legfeljebb két-három századmilliméterre rúg. A lebegtetett hordalék szemösszetételében természetesen ennek ellenére jelentős eltérések mutatkoznak. Hasonlóképpen a legnagyobb lebegtetett hordalékszemek méretei is eltérők az egyes állomások szerint. A Duna medrét burkoló anyag a görgetett hordalékhoz hasonlóan lefelé haladva fokozatosan finomodik. A Gönyű feletti durva kaviccsal szemben Fajsznál és Bajánál már homok borítja a medret. Érdekes, hogy a gönyű-sztálin- városi szakaszon a Duna medrét még túlnyomórészt durva kavics borítja. Mint már említettük, 1942—43-ban a Duna mederanyagának összetételére vonatkozóan részletes vizsgálatokat végeztünk. A 739. ábrán bemutatjuk a Pozsonytól Dombori-pusztáig terjedő szakasz mederanyagának szemösszetételi hosszszelvényét. A hosszszelvény mutatja, hogy milyen szeszélyesen változik az egyes szemnagyságtöredékek súlyszázaléka a folyó mentén. De az ábráról azt is leolvashatjuk, hogy a nyugtalan változások ellenére, a mederanyag a folyón lefelé haladva fokozatosan finomodik. A változó szemösszetétel mutatja, hogy a folyó mederviszonyainak alakulása, a folyóvölgy geológiai adottságai, a mellékfolyók betorkollása stb. milyen érzékenyen befolyásolják a mederanyag szem összetételét. Bár a szemnagyságcsökkenés nem pontos törvényszerűség szerint következik be, bizonyos szakaszokra a mederanyag lefelé való finomodása határozott összefüggéssel is kifejezhető. Erre vonatkozó példákat — éppen a Duna magyarországi szakaszára — már a 24. fejezetben bemutattunk. Túl messze vezetne, ha a szemösszetételi hosszszelvény minden jellegzetességét külön-külön tárgyalnánk. Ezért röviden csak arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a hordalékos mellékfolyók, így különösen a Garam hatását, valamint a mederviszonyokban bekövetkező nagyobbmérvű változások, mint pl. a budapesti mederösszeszűkítés hatását, igen jól mutatja' a hosszszelvény. A 139. ábrába különben berajzoltuk az egy-egy keresztszelvényre számított átlagos szemátmérőket is. A Duna hordalékviszonyaira jellemző szemnagyságokat, hordaléktöménységeket és hordaléksúlyokat mérőállomásonként a XXX. táblázatban soroljuk fel. Az összehasonlítás megkönnyítése céljából a többi vízfolyásra vonatkozó adatokat is ebben a táblázatban tüntettük fel. A Duna görgetett és lebegtetett hordalékszállításának sajátságait már a 72. ésa20. fejezetekben ismertettük. Az ott bemutatott összesítő ábrák különösen jól jellemzik a Duna hordalékszállításának sajátságait. 368
