Bogárdi János: A hordalékmozgás elmélete (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1955)
Második rész: A magyarországi vízfolyások hordalékviszonyainak vizsgálata - VI. Hordalékvizsgálataink a Dunán
A 137. és a 138. ábra szerint a hordaléktöménység, valamint a lebegtetett és a görgetett hordaléksúlyoknak a hx vízállással való összefüggése az alábbi: Cu (g/m3) 0,255 / 0,185 Gi (kg/sec) 0,27 Gg (kg/sec) = K 230 ’ AV. 629 138. ábra. A görgetett hordalék súlyának összefüggése a vízállással a bajai szelvénynél Bajánál a legnagyobb vízállásoknál a hordaléktöménység várható maximális értéke kereken 900 g/m3, a lebegtetett hordaléksúly maximális értéke 5000 kg/sec, a legnagyobb görgetett hordaléksúly pedig kereken 8 kg/sec-ra tehető. Bajánál — mint látjuk — a hordalékszállítás szélsőséges értékei általában nagyobbak, mint Fajsznál. Az évi átlagos hordalékszállítást Bajánál is az 1931—40. évtized vízállásgyakoriságai alapján számítottuk ki. A számítások szerint Bajánál a közepes töménység 130 g/m3, az időegység alatt szállított lebegtetett hordaléksúly 580 kg/sec, a görgetett hordalékból pedig az időegység alatt 1,4 kg/sec-ot szállít a Duna. Bajánál tehát az átlagos lebegtetett hordalékszállítás nagyobb, a görgetett hordalékszállítás pedig kisebb, mint Fajsznál. Az évi hordalékszállítás Bajánál a következő : Lebegtetett hordalék 18 291 000 tonna/év, illetőleg 10 162 000 m3/év, Görgetett hordalék 44 000 tonna/év, illetőleg 24 000 m3/év. Feltűnő, hogy Bajánál közel 80%-kal nagyobb az évenként szállított hordaléksúly, mint Fajsznál. Ez a körülmény nyilvánvalóan a Sió révén bekapcso365
