Bogárdi János: A hordalékmozgás elmélete (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1955)

Második rész: A magyarországi vízfolyások hordalékviszonyainak vizsgálata - VI. Hordalékvizsgálataink a Dunán

9. aq/ = 160 • 0,538'25 = 3,05 és

u= 1,5 ;

10. ßv = 6,25-0,6 = 3,75 és

g = 4,45 ;

1 1 j°= 0,063

a = 160 ;

végül a

12. 6 + - = 3,85 + — = 5,93 és

o- 0,48

ß - 6,25

értékek nem térnek el lényegesen egymástól.

Itt is megemlítjük, hogy az összefüggések grafikus meghatározásánál a legkisebb irányeltérés is rendkívül nagy mértékben befolyásolja p, illetőleg d értékét. Ennek a következménye a p = o.Kß feltételnél mutatkozó nagy eltérés.

A sztálinvúrosi mérőállomásra vonatkozóan is megállapíthatjuk, hogy a mérési pontok jelentős szóródásának ellenére a lebegtetett hordalékszállítást közelítőleg függvénykapcsolatokkal is kifejezhetjük.

Itt említjük meg, hogy a töménységnek és a hordaléksúlynak a vízhozamokkal való kapcsolatát, a vízhozamgörbe segítségével, vékony vonallal a 125. ábrába, vagyis a töménységnek és a hordaléksülynak a vízállásokkal való kapcsolatába is berajzoltuk. A két vonal — mivel nem függvénykapcsolatokat fejez ki — természetesen eltér egymástól. Az összefüggés-vonalak viszonylagos közelsége azonban újabb bizonyíték, hogy a lebegtetett hordalékszállításnál indokolt a közelítő függvénykapcsolatok alkalmazása.

A lebegtetett hordalékszállításnak a B (m) mederszélesség és a H (m) közepes vízmélység, valamint a vk középsebesség és a Q vízhozam egymásközti összefüggésével való változását vizsgálva, a 73/. ábrán meghatároztuk a

B = 323 Q0 053,

1 \0,48 _

0,0245)

144

es

H = 0,130 Q0470

összefüggéseket. A vízsebesség és a vízhozam összefüggését már a 130. ábrán meghatároztuk. Eszerint

vk = 0,0245 Q0,48.

A fenti három kapcsolatnál az együtthatókat és a hatványkitevőket illetően a

323 • 0,130 • 0,0245 = 1,028,

23*

355