Bogárdi János: A hordalékmozgás elmélete (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1955)
Második rész: A magyarországi vízfolyások hordalékviszonyainak vizsgálata - VI. Hordalékvizsgálataink a Dunán
azonban a feltételi egyeltetek alapján itt is feltesszük', hogy a görgetett hordalékszállítást nagy megközelítéssel függvénykapcsolatokkal fejezhetjük ki. Megemlítjük, hogy a nagymarosi görgetett és lebegtetett hordalékszállításnak a vízhozamokkal és vízsebességekkel való kapcsolata, a többi dunai állomás hasonló kapcsolataival összehasonlítva, a 12. és a 20. fejezetekben található meg. e) SxtálínrároH A sztálinvárosi hordalékmérő állomáson a méréseket a vízmérce alatt mintegy 10 m-re levő keresztszelvényben végezzük. A méréseket 1950. I. hó 5-én indítottuk meg a Vasmű építésével kapcsolatos hordalékkérdések tisztázása érdekében. Ettől függetlenül a mérőállomás beleilleszkedik a dunai állomáshálózatba. 1951 végéig összesen 74 mérést végeztünk. 1952 óta az állomás működését szüneteltetjük, mivel a kis- és középvizek idejéről már elegendő adatunk van. Magasabb dunai árhullámok esetén azonban ismét mérünk majd Sztálin- városnál. 1 , A folyó esése Nagymaroshoz viszonyítva nem csökken, sőt a középvizek esése talán még valamivel nagyobb is, mint Nagymarosnál. Ennek következtében a lebegtetett hordalékmennyiség lefelé való növekedése mellett a fenéken mozgatott görgetett hordalék is több, mint Nagymarosnál. Azt is meg kell említenünk, hogy a görgetett hordalékmennyiség növekedése, nem kevésbé pedig a mederanyag viszonylag durvább összetétele jelentős mértékben a Budapest körül erősen összeszűkített meder következménye. A sztálinvárosi keresztszelvényben 11 állandó függélyt jelöltünk ki, mérést azonban legtöbbször csak 9—10 ftiggélyben végzünk. A Sztálinváros környékén levő dunaszakasz hordalékviszonyainak jobb megismerése céljából itt is kiválasztottunk egy valóságos mérést, és ennek a mérésnek az eredményeit részleteiben is bemutatjuk. Az 1950. VI. 19—20-/ mérésnél a sztálinvárosi vízmércén +234 cm volt a vízállás, vagyis mintegy 50 cm-re| alacsonyabb, mint az 1931—40. évtized középvízállása. A mérésnél a nedvesített keresztszelvény területe, F = 2119 m2, a víztükör szélessége, S = 481 m, a középmélység, H — 4,71 m, a középsebesség, vfc = 0,89 m/sec, a vízhozam pedig, Q = 1887,5 m3/sec volt. Az egész keresztszelvényre számított középtöménység, C,£ = 41 g/m3, a szállított teljes lebegtetett hordaléksúly pedig, Gi = 77 kg/sec; görgetve Gg — 0,287 kg/sec hordalékot szállított a Duna. A lebegtetve és a görgetve szállított hordaléksűlyok aránya: Gl = 268. Gg A 724. ábra az említett mérés V. és VII. függélyéből származó hordalékok és mederanyagok szemösszetételi görbéit tünteti fel. A lebegtetett hordalék felerészben igen finom homokból, mintegy 30%-ban finom homokból tevődik össze. Az anyag 15—25 súlyszázaléka már az agyagokhoz tartozik. A görgetve szállított hordalék általában finom homok. A mederanyag igen nagy változatosságot mutat és általában jelentős százaléka már durva kavics. A 124. ábrán feltüntetett szemösszetételi görbék alapján meghatároztuk a hordalékanyagot jellemző mértékszámokat is és ezeket az ábrán táblázatosán feltüntettük. Sztálinvárosnál — Dunaalmáshoz hasonlóan — a görgetett hordalék mutatja 347
